Kosztolányi zöld tollal, Bartókék három szóval írtak bele, Teleki Pál csak ennyit: "Erdély ismét magyar legyen!"
"Gabinéni" páratlan vendég- és emlékkönyvei az Emlékpontban
Néha még a muzeológusok is elcsodálkoznak, hogy micsoda művelődéstörténeti értékek lakoznak egy-egy magánszemélynél. Egyesek a pénzt látják a családi örökségekben, és nem restek gyorsan továbbadni a "családi ezüstön", mások tisztelik, ápolják, továbbviszik és gyarapítják a felmenők hagyományait, rájuk bízott értékeit. Ez utóbbiak táborát erősíti Dr. Benczédi Ferencné Szabó Gabriella, vagy ahogyan Hódmezővásárhelyen és Erdélyben mindenki emlegeti: Gabinéni (így egybeírva), aki nemcsak a Jókai Mór által "kifeküdt" díványt őrzi, hanem évtizedeket felölelő emlék- és vendégkönyvek garmadái sorakoznak a polcain. Az Emlékpont Közéleti Pont estjén, február 16-án, csütörtökön délután 5 órakor Gabinéni a nagyközönségnek is bemutatja azokat a ritkaságszámba menő emlékkönyveit, melyekbe a magyar, erdélyi és vásárhelyi köz- és szellemi élet nagyjai jegyezték bele gondolataikat.
Dr. Benczédi Ferencné Szabó Gabriella agrármérnök, a volt Gregus Máté Szakközépiskola nyugalmazott tanára 1929. augusztusában született Tordán. Apja Szabó Gábor birtokos gazda, édesanyja Weress Jolán népművelő, újságíró, a magyar leány népfőiskolák úttörője, a neves ó-tordai Weress családnak a leszármazottja. Anyai nagyapja, Weress Ferenc tordai főállatorvos, akinek bátyja 1876-ban látta vendégül Jókai Mórt. Az a dívány, melyen a nagy magyar író megpihent, ma is látható - és a vendégeknek kötelező beleülnie! - Gabinéni házában. A család 1930-ban települt át Magyarországra, Pestszentlőrincre. Elemi és polgári iskoláit ott végezte, majd az agráregyetem felé vette az irányt. Férjét, a szintén erdélyi származású Benczédi Ferencet a Brassai Sámuel Ifjúsági Egyesület révén ismerte meg, akivel diplomaosztása napján esküdtek meg. Gabinéniék 1957-ben kerültek Hódmezővásárhelyre, ahol sikerült tanári állást kapnia: a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Ipari, Mezőgazdasági Szakközépiskolában (és névutódaiban) két évtizeden keresztül tanított. A Benczédi család vásárhelyi lakása a nemzeti érzelmű magyar kiválóságok találkahelye volt, mely a kommunizmus évtizedei alatt egyfajta szellemi menedékhellyé alakult. Nem is csoda, hogy a kádári állambiztonsági szervek is élénken érdeklődtek már a hatvanas évektől kezdődően egészen a rendszerváltásig a nézeteit véka alá nem rejtő és erdélyi gyökereit nyíltan vállaló Benczédi doktor (Gabinéni férje) és neje iránt.
Gabinéni emlékkönyves hagyománya a szülői házból ered: nagybátyja, Weress Ákos 1920-ban nyitott egy könyvet, amelybe a magyar kulturális, szellemi és politikai élet kiválóságait kérte fel három kívánságuk megfogalmazására. A könyv 37 évig íródott 450 oldalnyi terjedelemben. A bejegyzések között találkozhatunk a neves földrajztudós, miniszterelnök gróf Teleki Pál, az irodalmi élet nagyjai közül, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor, Áprily
Lajos beírásaival, de olvashatók Bartók Béla és neje, valamint Kodály Zoltán kívánságai is, sőt a Székely Hadosztály legendás parancsnoka, Kratochwill Károly ezredes is megfogalmazta gondolatait. Gabinéni máig folytatja a hagyományt, senki sem úszhatja meg, ha csak néhány percre is lát vendégül valakit, annak a vendégkönyvbe be kell írnia! E több kötetnyi vendégkönyv kedves és kedvenc írásait, verseit és rajzait tartalmazó lapjaiból láthatnak egy válogatást az érdeklődők az Emlékpont előadótermében csütörtökön délután öt órától a Közéleti Pont estjén. Dr. Benczédi Ferencné több évtizedet felölelő pedagógusi munkásságáról, a tanítás során szerzett élményeiről, tapasztalatairól, a család erdélyi gyökereiről és máig élő kapcsolatairól beszélget Gabinénivel Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője. A társalgás során érintik a városszerte ismert és elismert tanárnő kiterjedt családját is, hiszen Gabinéni hat leánygyermek édesanyja és tizennyolc (kilenc fiú és kilenc leány) unoka büszke és boldog nagymamája.
