
A Bethlen Gábor Református Gimnázium 290 éve működik folyamatosan, és éppen 400 éve választották erdélyi fejedelemmé az iskola névadóját.
A szombati Kulturális Örökség Napja kitűnő alkalom, hogy az iskola rejtett értékeit bemutassuk a szélesebb nyilvánosságnak, mondta Dr. Czeglédi Sándor tanár, annak kapcsán, hogy a patinás gimnázium első alkalommal csatlakozott a nemzetközi Kulturális Örökség Napjához.
Szeptember 21-én szombaton délelőtt 10 órától, Dr. Czeglédi Sándor, Simon Ferenc és Berecz János szakmai vezetése bepillantást enged abba, mi, miért és miért épp úgy született meg; milyen tanulságokkal szolgál. Az érdeklődők ugyanakkor beleláthatnak az eddig nem ismert kulisszatitkokba is. Régi könyvek, római emlékek, kísérleti eszközök, domborművek egésze okoz meglepetést. A séta során ezeket lehet majd megismerni: az épületet, az udvart, a két könyvtárt és a fizika szertárt.
Mint ahogy Czeglédi Sándor fogalmazott, „a gimnáziumban felhalmozott értékeket sok vásárhelyi ismeri, de még ők is meglepődhetnek néhány ritkaságon.”
A séta résztvevői 10 órakor gyülekeznek a gimnázium udvarán.
A Kulturális Örökség Napjai kezdetei
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján - melyet a spanyolországi Granadában tartottak 1985. október 3-án - Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a "Nyitott Kapuk Napját".
A granadai ülés után az Európa Tanács lépéseket tett a mozgalom beindítására. A különböző kezdeményezéseket összefogta, ezáltal is erősítve a köztük lévő kohéziót és a mozgalom nemzetközi jellegét. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat.
Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára - amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: "Európa, közös örökségünk" - az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 48 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.