Közeleg az őszi óraátállítás, vagyis amikor a helyi időt visszaállítjuk az időzóna idejéhez. Erre Európában egységesen október utolsó vasárnapján kerül sor. Idén október 25-én kell majd egy órával visszaállítanunk óráinkat, 3-ról 2-re. A nyári időszámításra pedig 2016 márciusának utolsó vasárnapjáig kell várnunk.
„A nyári-téli időszámításnak köszönhetően körülbelül 6 milliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája. Évente mintegy 120 GWh villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás napi fogyasztásának felel meg” – mondta Tari Gábor, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. vezérigazgatója.
Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
Miért jár látványosabb következményekkel a tavaszi óraátállítás, mint az őszi? A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél-három százalékos - 2000–4000 MWh - fogyasztáscsökkenés látható. Ez a mennyiség akár egész évre elegendő lenne ezer háztartás számára. A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.
A most előttünk álló, őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az energiafogyasztás mértéke sem fog kiugróan megváltozni az új évszak beköszöntével: az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent. Más módon megfogalmazva: a kezdeti húsz százalék körüli eltérés ma már csupán megközelítőleg hat százalék. Ez például annak köszönhető, hogy idén a visszatérő kánikula idején a klímák több áramot igényeltek.
Kárpótlásul viszont lesz egy napunk, amikor egy órával hosszabb az éjszaka, vasárnap kipihentebben kelhetünk fel.
