A baszk identitásról szól az Emlékpont történelmi szabadegyetemének rendhagyó előadása április 24-én, csütörtökön 17 órai kezdettel.

Képünkön baszkok felvonulása a nemzeti zászlókkal

Izaskun Pérez tolmács, fordító és spanyol tanár azt mutatja be, hogyan védik meg a baszkok tradicionális értékeiket és mennyire fontos szerepe van nyelvüknek a spanyol társadalomban.

A 2,3 milliós lélekszámú baszkok a kis népek közé tartoznak Európában, zömük a spanyolországi Baszkföldön, kis részük Navarrában, töredékük pedig a Pireneusok északi lábánál, Franciaországban él. A spanyolországi baszk népcsoport magát euszkalunának – azaz embereknek –, a franciaországi erdáldudának – azaz férfiaknak nevezi. Bár számtalan elmélet született, a baszk nép pontos eredete ismeretlen. A tudósok igazából csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy a baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, tehát Európa legősibb, egy helyben élő nemzetét alkotják. Hasonló homály övezi a baszk nyelv eredetét is; az euskara nem sorolható be egyetlen ismert nyelvcsaládba sem, hanem egy önmagában álló, külön nyelvet képez. A 7300 km területű, 2,1 milliós, három provinciából álló Baszkföld a legtöbb hatáskörrel rendelkező autonóm közösség Spanyolországban. Az erőteljesen nemzeti érzelmű baszkok a baszkföldi, navarrai és franciaországi baszk területek és lakosság együvé tartozását hangsúlyozzák.

A SZE-EM csütörtöki előadója, Izaskun Pérez hét éven át dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen spanyol és baszk lektorként. Jelenleg fordítóként, többek között magyar-baszk fordításokkal foglalkozik. A baszk identitásról szóló előadásában bemutatja, hogy milyen tényezők képezik azt az erős identitást, amely a baszkokat jellemzi, valamint miként képesek megvédeni tradicionális értékeiket, miközben a társadalom egy egyre inkább multikulturális és többnyelvű jövő felé halad.