Az Eurosur programban alkalmazott repülőgépek fő feladata az lesz, hogy szünet nélkül pásztázza a Földközi-tengeren és az Égei-tengeren haladó, és a kontinens déli partvidéke felé tartó, feltehetően illegális bevándorlókat szállító hajókat. A programra az EU 400 millió eurót irányzott elő, mondván, az optikai megfigyelőrendszerrel ellátott drónok hatékonyabbak, mint a műholdak vagy a repülőgépek.
Az Eurosur az unió külső határainak védelmére létrehozott Frontex irányításával fog működni és központja a lengyel fővárosban, Varsóban lesz. Az Európai Bizottsággal már egyeztetett program ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé megvitatásra.
A szivárgó információk szerint a Frontex két drón bevetésén gondolkodik. Az egyik a három méteres szárnyfesztávolságú spanyol Fulmar, amelyik 100 kilométeres óránkénti sebességre képes és nyolc órát bír a levegőben, a másik viszont a Fulmarok teljesítményben messze felülmúló, Heron: az izraeli fejlesztésű drón 52 órát képes a levegőben tölteni. Mindkét dróntípus képes élő közvetítést sugározni a megfigyelt területről.
Edgar Beugels Frontex-szóvivő szerint a drónok iránt több EU-tagország is érdeklődik a határellenőrzés fejlesztése miatt. „A nem túl távoli jövőben a törvényes keretek is kialakítják arra, hogy a drónok levegőbe emelkedhessenek” – mondta Beugels. Az Európai Bizottság szeretné, ha ez már 2013-ban megtörténne, de ehhez még jelentős változtatásokra van szükség, főleg, ami a pórázt illeti. A jelenlegi szabályozás szerint egy pilóta nélküli repülőgép operátorától egy drón maximum 450 méteres távolságba és 120 méteres magasságba repülhet el.
Az Eurosur program deklarált célja, hogy megállítsa az illegális bevándorlást a schengeni határokon, így ha a drónokat üzembe állítják, elvileg előfordulhat, hogy Magyarország határait is pásztázni fogják, hiszen Románia még nem a schengeni övezet tagja, és kétséges, hogy a közeljövőben az lesz-e. Ahogy Marian Tutilescu, a román belügyminisztérium schengeni igazgatóságának vezetője a héten ismerte el, „gyakorlatilag nulla” az esélye annak, hogy Románia egyhamar csatlakozzon a tagországok állampolgárainak szabad mozgását lehetővé tevő övezethez.
Románia (és Bulgária) Schengen-csatlakozása évek óta előbb a német, majd a holland ellenkezésen fut zátonyra; bár az Európai Tanács szeptemberben összeül dönteni az időpontról, nagy bejelentés helyett valószínűleg halasztás lesz a dologból. Már csak azért is, mert szeptemberben Hollandiában előre hozott választásokat tartanak, a kampány egyik központi témája pedig a bevándorlás. Hollandia arra hivatkozva gátolja a két balkáni ország Schengen-csatlakozását, hogy Bukarest és Szófia nem tesz eleget a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolására, és ahogy Hans Peter Friedrich német belügyminiszter a ahéten figyelmeztetett, idén még a légi- és vízikikötőkben sem oldják fel a határellenőrzési kötelezettséget a román és bolgár állampolgárokkal szemben.
Az Európai Unióba 1-3 millió bevándorló érkezik évente, 80 százalékuk a drónok fő munkaterepének számító Görögország határain keresztül jut be a schengeni övezetbe.
