Jelentős feladatoktól esnek el az önkormányzatok a jövőben: nem tarthatnak fenn kórházakat, sem iskolákat. Az alap egészségügyi ellátás és óvodai ellátás marad csak náluk. A megyei jogú városok különleges státusza megszűnik, azok a megyéikbe olvadnak.
Az önkormányzati törvény előkészítése hónapokkal ezelőtt kezdődött, ennek során a hét és az újonnan alakult budapesti önkormányzati szövetséggel egyeztettek - kezdte Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az önkormányzati törvény új koncepciójának bejelentését. Abban minden érintett egyetértett, hogy változtatni szükséges. Ne a napi finanszírozási kérdés legyen a középpontban, hanem az állampolgárok érdekeinek szem előtt tartása.
A kormány tegnap egy határozatot fogadott el, amely az átalakítás koncepcionális elemeit tartalmazza. Továbbra is megillet minden közösséget az önkormányzás joga lélekszámtól függetlenül. Kérdés, hogyan lehet szétválasztani az állami, közigazgatási feladatokat a valóban önkormányzatiaktól. Könnyű volt eddig az államnak feladatokat átadni forrás nélkül. Most már az ellátás került veszélybe, ezt újra kell gondolni - mondta Tállai.
Feladatokat vesz át az állam
Önkormányzati feladat marad a településfejlesztés, üzemeltetés, az alap egészségügyi ellátás, továbbá a járóbeteg-ellátás akkor, ha az nem kórházzal integrált. Az óvodai ellátás is önkormányzati feladat marad, az alapfokú oktatást azonban az állam veszi át.
A kultúra területén az alapvető feladatok helyben maradnak - mozi, színház fenntartás, helyi gyűjtemények óvása. A szociális ellátásban az az elv, hogy a gyerekek ellátását az állam az idősek és elesettekét pedig az önkormányzat látja majd el. A sport, ifjúság, környezetvédelem, lakáskezelés továbbra is helyi feladat marad.
A feladatok részletezését az egyes ágazati törvények határozzák majd meg, vagyis a végleges munkamegosztás több szaktárca feladata lesz - mondta Tállai.
Jönnek a körjegyzőségek
A jövőben közös önkormányzati hivatalokat kell létre hozni a járásokon belül, ezeknek közösen kell kiszolgálniuk a testület munkáját. Ez nem azt jelenti, hogy apparátus nélkül maradnak a települések, hanem körjegyzőségek szolgálják majd ki a helyhatóságokat.
A polgármesterek jogállását a jövőben erősíteni fogják. A jegyző, hivatalvezető a munkáltatói jogokat illetően a polgármester alá tartozik majd s nem a testület alá. Ha egy testület kétszer nem ül össze, a polgármester határozatot hozhat önállóan is - de rendeletet nyilván nem alkothat.
A megyei önkormányzatok és megyei jogú városok helyzete is változik. Jóváhagyta a belügyi tárca azt, hogy a megyei önkormányzatok a jövőben területfejlesztési feladatokat látnak majd el. Összetételük viszont változni fog: a megye területén lévő járások székhelypolgármestei delegáltak lesznek, a fennmaradó helyeket pártlisták alapján töltik fel. Ez azt is jelenti, hogy a megyei jogú városok ilyen jellegű státusza megszűnik, azok a megyék részévé válnak - szavazati jogot kapva.
Erősebb hitelfelvételi kontroll
A kormány támogatja a feladatfinanszírozási rendszer felállítását. Az állam által leosztott és önként vállalt feladatoknak meg kell teremteni a forrás oldalát, nem vállalhatnak olyan munkát, aminek nincs meg a forrása. Ez azzal jár, hogy a jövőben jelentős ellenőrzés figyeli majd ezt. Nem lehet majd hitelekből finanszírozni ezeket.
A hitelfelvételhez erősebb kontroll szükséges majd a jövőben - ez az új alkotmányban is benne van. A helyi adózásban is lesz változás a finanszírozásban: nagyobb kivetési jogot kapnak. Olyat nyilván nem vethetnek ki, amit az állam már kivetett, de sajátot kitalálhatnak.
A hatályba léptetés lépcsőzetes lesz. Alapvetően januári lesz, de a finanszírozás átalakítása csak 2013-ra lesz teljes, s a testületre vonatkozó változások a következő ciklusra lesz időzítve - mondta Tállai.
