Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek alapján nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Magyarország dobogós volt a tagállamok között, 13 üggyel. Azt a listát viszont magasan vezetjük, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta a hivatal.
Tavaly az OLAF összesen 272 ügyet zárt le, és ezekben 346 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe - állt a szervezet éves jelentésében. A szervezet tavaly 219 új vizsgálatot is indított.
Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, tavaly elárasztották a szervezetet a bejelentések. A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le. Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal.
A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Az nem derült ki a jelentésből, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a hivatal a Magyarország esetében lezárt 11 ügyben.
A dokumentumban azonban röviden kitértek a budapesti 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházására is, melynek ügyében tavaly lezárták a vizsgálatot. Azt írták, "számos rendkívül súlyos szabálytalanságra", illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt. Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta - állt a jelentésben.
Ennél is kirívóbb azonban, hogy hazánk esetében az OLAF az országnak szánt strukturális és mezőgazdasági források 4,16 százaléka esetében javasolt büntetést - ez messze a legmagasabb arány az egész EU-ban. A második helyezett Szlovákia esetében ez az arány 2,15 százalék, az uniós átlag pedig 0,43. Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából.
A magyar hatóságokkal szembeni bírálat az is, hogy Magyarországot még egy területen emeli ki a jelentés: a visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatoknál az OLAF négyszer magasabb kárt állapított meg, mint az itteni illetékesek. A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1). A jelentésben a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte. Mint írták, a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára, sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba. Kiemelték emellett, hogy egyre népszerűbbek az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.
Az OLAF az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket jogosult vizsgálni, ám nyomozati jogköre nincs, legfeljebb javaslatot tehet a nemzeti hatóságoknak, illetve az Európai Bizottságnak arra, hogy az általa feltárt csalások miatt a kihelyezett pénzeket fizettesse vissza a kedvezményezettekkel. Az EU javaslata alapján hamarosan feláll egy valódi nyomozóhatóság, az Európai Ügyészség, ám több tagállam, köztük Magyarország ellenkezése miatt ez csak önkéntes alapon fog majd működni - természetesen hazánk nélkül.
Az eredeti jelentés ITT olvasható!
