
A menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány – derül ki a felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából, írja az eduline.
A fejlesztési tárca elismerte, hogy átvennék a hallgatói szolgáltatásokat, szerintük így javulna a színvonal. Az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer létrehozásának vizsgálatát, az ennek során alkalmazott változtatásokkal a diákok jól járhatnak: várhatóan csökkenhetnek a kollégiumi díjak, olcsóbbak lesznek az egyetemi büfék és a sportolásért is kevesebbet kell fizetniük.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cáfolta az eduline.hu által írt információkat, amely szerint államosítják az egyetemi és főiskolai büféket, menzákat, kollégiumokat, mivel az említett szolgáltatóegységek, az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva, most is a magyar állam tulajdonában vannak. Az egyetemek és főiskolák az állammal kötött szerződések alapján gondoskodnak a menzák vagyonkezeléséről, de a tulajdoni jog nem az övék. „A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni a feladatokat - reagált a minisztérium. Hozzátették: az áttekintés kapcsolódik a "sok esetben a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő" felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához is, amelyek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van.
A tervezet kapcsán, megszólalt Haraszti László, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, aki a kollégiumi hagyományok sérülésétől tart. Becslése szerint 80-100 kollégiumot érintene az átalakítás – vannak olyan intézmények, amelyek jól járnának a központosítással, „mert a lelakott kollégiumok magas üzemeltetési és fenntartási költségeit az átvétel után nem az egyetemnek, főiskolának kellene vállalnia, hanem az új üzemeltetőnek”.
Azokban a kollégiumokban, ahol eddig is folyamatosan voltak fejlesztések, a színvonalat csak akkor emelhetik, ha az új szolgáltatói rendszernek lesz elegendő pénze a hallgatói és intézményi igények figyelembe vételére – az azonban kérdés, így lesz-e.
Bonyolult kérdés a PPP-konstrukcióban épült kollégiumok átvétele is – ez alighanem súlyos tízmilliárdokba kerül majd, a felsőoktatási intézmények és a projekttársaságok között ráadásul hosszútávú, nem ritkán még 14-18 évig fennálló szerződések vannak. A fejlesztési minisztériumban semmilyen konkrétumot nem közöltek erről, azt viszont elismerték, hogy vizsgálják, milyen formában lehetne átvenni a PPP-s kollégiumokat. Haraszti László szerint ha az átvétel nem fog menni, akkor valószínűleg csak annyi változik majd, hogy a projekttársaságokkal fennálló szerződésekben a felsőoktatási intézmények helyébe a NESZ-t működtető gazdasági társaság lép.