A hősi helytállás jelképévé vált doberdói fát és az olasz fronton készült első világháborús fotográfiákat is láthatnak az érdeklődők a "nagy háború" centenáriuma alkalmából csütörtökön nyílt szegedi kiállításon.

A 46-os bakák az isonzói fronton című kiállításon, amely a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében látható, Hegyi Endre hódmezővásárhelyi magángyűjtő korabeli, üveglemezre fényképezett gyűjteményének legszebb darabjait mutatják be. A képek hitelesen ábrázolják a császári és királyi szegedi 46. gyalogezred és a fronton szolgáló olasz katonák mindennapjait. A félszáz kiállított fotó között sok a katonaportré és a csoportkép, de az érdeklők láthatnak lövészárokban falatozó vagy a tábori posta érkezésének örülő bakákat is.

Hegyi Endre elmondta, hogy fotográfusként a gyűjtemény egy részét idős kollégáitól kapta, másik felét évtizedes munkával gyűjtötte össze. Az 600-700, frontot megjárt üveglemezt sikerült megtisztítani, restaurálni, digitalizálni, és a képek alkotóinak 80 százalékát azonosítani is - tette hozzá a szakember.

A kiállítás középpontjában a doberdói fa áll, amely a hosszú harcok során a helytállás és a reményvesztettség jelképévé vált. A rommá lőtt San Martino del Carso templom mellett álló eperfa az állandó ágyútűzben elvesztette lombját és ágait. A fa éppen száz évvel ezelőtt, 1916 júliusában került Szegedre, a múzeumba. A tárlaton tablók ismertetik a fa történetét, megemlékeznek Giuseppe Ungaretti olasz költőről, valamint fotók mutatják be a Doberdó-fennsík száz évvel ezelőtti és mai képét.

A tárlathoz kapcsolódóan pénteken tudományos szimpóziumot rendeznek, a következő napokban pedig a kiállításon diákok számára rendhagyó történelemórákat szerveznek.

Az Isonzó-fronton 1915 nyarától 1917 októberéig vívta az olasz haderő az osztrák-magyar seregekkel véres csatáit. A monarchia hadereje - melynek felét magyar katonák alkották -, a Doberdó-fennsíkon építtette ki az első védelmi vonalakat az itt harcoló, túlnyomórészt magyar ezredekkel. Budapestről, Temesvárról, Debrecenből, Nagyváradról, Székesfehérvárról és Szegedről vonultak be azok a katonák, akik ezt a kiemelt frontszakaszt védelmezték.

A doberdói csaták iszonyú véráldozatot követeltek, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák-magyar katona jutott. Az itt hősi halált halt magyar katonák pontos száma máig sem ismert, történészek szerint az első világháborús centenárium végére, 2018-ra készülhet el a magyar katonai veszteséget tartalmazó adatbázis. A jelenlegi becslések 500-600 ezerre teszik az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák számát, és mintegy felük az olasz frontokon esett el.