Noha néhány településen még figyelik a gátakat, az árvízzel érintett területek többségében már a helyreállításon dolgoznak az emberek. Az alábbiakban számadatokkal mutatjuk be az árvízvédelemben eltöltött megfeszített napokat.
A veszélyhelyzetet június 4-én a Duna felső szakaszain, 10-én pedig az alsóbb részeken érintett területekre hirdette ki a kormány, amelyet Dr. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a héten a parlament július 19-ig meghosszabbított.
Az országban intenzív árvízi védekezés 6 napon keresztül 807,4 kilométer hosszú töltésen folyt.
Hazánkban először Győr-Moson-Sopron megyében, Nagybajcsnál várták a Duna tetőzését, ez június 7-én 907 centiméteren történt meg. Ez 35 centiméterrel volt magasabb az eddig ott mért legnagyobb vízállásnál. A fővárosban június 9. és 10. fordulóján 891 centiméterrel tetőzött a folyó, 31 centiméterrel túllépve az eddigi legmagasabb értéket. Mohácsnál június 13-án 964 centiméternél érte el a Duna a legmagasabb állását, húsz centivel alacsonyabb értéken az eddig mért legnagyobb vízállástól.
Az árvízi védekezésben június 4. és 13. között
- A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és az oktatási intézmények hallgatói közül 18687-en vették ki a részüket.
- A Magyar Honvédség állományából 8306 katona dolgozott a gátakon. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság speciális mentőcsapatai, a HUNOR és a HUSZÁR nyolcvankilenc tagja indult a legkritikusabb helyekre segíteni.
- A megyei önkéntes mentőszervezetek 369 fővel védték a gátakat.
- Az önkéntes tűzoltók 3500 fővel képviseltették magukat az árvízi munkálatokban.
- A polgárőrség 19515 emberét küldte a védművekhez.
- A közfoglalkoztatottak 6018-an, a civil önkéntesek 36780-an voltak a szükséges helyszíneken
Az utóbbiak a saját lakókörnyezetük mellett mások ingatlanát is védték az ár ellen. A hivatásos egységek és az önkéntes segítők a védekezés legnehezebb napján, július 10-én 95 település védelmi szakaszain dolgoztak a gátakon, összesen 13253 ember küzdött ekkor a víz ellen.
A védekezés során a gátak megerősítésére, ideiglenes védművek kialakítására
- 10 millió 179 ezer 46 homokzsákot és
- 242 ezer 500 köbméter homokot használtak fel,
- 254 munkagépet,
- 1092 szállítóeszközt,
- 338 szivattyút működtettek.
- Kilenc helikoptert és 573 terepjárót vettek igénybe a rendkívül nehéz körülmények áthidalásához.
Az árvíz közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570 főt kellett kitelepíteni.
Az árvízi védekezés legkritikusabb pontjai Győrújfalu, Dunaszentpál, Neszmély, Sződliget, Mecsér, Pilismarót, Tát, Dunabogdány, Kisoroszi, Nagymaros Szigetmonostor, Tahitótfalu, Kisapostag, Báta, Baja és Dunaszekcső települések voltak. A védekezési helyszíneken a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei a polgármesterektől a védekezés irányítását 81 településen vették át. A Duna összesen 47 ezer 285 hektárnyi külterületet öntött el, 36 ezer 575 hektár erdőt és 10 ezer 710 hektár mezőgazdasági területet.
