Kiderültek a felsőoktatásba jelentkezők számára a ponthatárok Idén 112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára. (Igaz a pótfelvételi még hátra van.)
Ezzel elkezdődik a diákok albérlet-keresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok (Szeged, vagy éppen Hódmezővásárhely) bérlakás piaca és szinte alig marad kiadandó lakás.
A hallgatók hol egyedül, hol kisebb "lakóközösségeket" alkotva bújják a bérlakás kínálatot és járják körbe a kiszemelt ingatlanokat, hogy nemsokára,- terveik szerint néhány évre - otthont találjanak maguknak. A keresési szempontok egyike természetesen az elhelyezkedés, az oktatási intézmény jó megközelíthetősége, de nem árt, ha a város éjszakai életének is valamelyest a része.
Másik fontos szempont persze az ár, amely lehet, hogy éppen a lokáció elképzeléseit írja felül. Ha többen fognak össze, akkor a szobaszám is lényeges, mindenkinek kell - akár félszobányi - intim szféra, ahova hol tanulni, hol pihenni lehet visszavonulni.
Ha ezekre a kérdésekre már megvan a válasz, neki lehet esni a kínálat átböngészésének. A leendő lakás bérleti díja ugyanakkor csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is - hívja fel a figyelmet a Duna House! Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell. Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mérete is. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.
Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. Lássuk, melyek a legfontosabb részletkérdések. Első, hogy minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást, ha vitás helyzetre kerülne sor.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessen írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik.
Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.
Ha már határozott idejű szerződés: ha a hallgatók csoportosan költöznek össze, fenn áll a veszélye, hogy az "együttélés" alatt valaki, vagy valakik nem tartják be az íratlan szabályokat és elhagyják (önként, vagy segítséggel) évközben a lakást. Ha az ilyen helyzetek nincsenek tisztázva előre, az komoly anyagi terhet jelenthet váratlanul. Talán furcsa, de lehet, hogy a leendő együttlakóknak is érdemes írásba foglalni a szabályokat. (Jogi kar hallgatói előnyben.)
Sokaknál fontos lehet (hivatali ügyintézések, posta, munkavállalás, orvosi ellátás, stb.), hogy bejelentkezhessen az albérletbe. (Sőt, 3 napon belül kötelező!) Ez ügyben nagy a zavar a fejekben. Tévesen gondolják gyakran a főbérlők, hogy megakadályozhatják a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, tehát tulajdoni jogot nem jelent.
Amennyiben minden kérdésben megegyeztek a felek, lényegében egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs elem maradt, az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél korábbi költségeket is tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni. Ez után tényleg nem marad más, mint beköltözni és lehetőleg rendeltetésszerűen, a szomszédokra is tekintettel használni a lakást.
