Igazi közönségkedvencekkel, monumentális díszletek között állítja színpadra a nyolcvanéves Szegedi Szabadtéri Játékok idei második produkciójaként Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettjét, A víg özvegyet Kozma Péter rendező.
Képünk a próbán készült
A San Diegóban élő művész a darab július 7-i közönségtalálkozóján elárulta, hogy a szabadtéri játékok hangulata már gyermekkorában megfertőzte, amikor több nyarat is a Tisza-parti városban töltött. Az elmúlt tizenöt esztendőben csak operát rendezett, így különleges kihívás számára Lehár nagyoperettjének színpadra állítása.
A rendező szerint a két műfaj között komoly különbségek vannak, a táncos jelenetek és a prózai részek a megszokottól eltérő megoldásokat igényelnek az operához szokott művészektől. Ugyanakkor az emberi kapcsolatok változását követő darab cselekménye nem sokban különbözik egy operáétól. A darab történetének alapját a gazdasági krízis adja: egy elképzelt dél-kelet európai országnak, Pontevedrónak az államcsőd elkerülése érdekében szüksége van a dúsgazdag özvegy, Hanna vagyonára.
A nagyoperett címszerepét Herczenik Anna játssza. Az operaénekesnek – mint mondta – a legnehezebb feladatot a prózai részek hangjának megtalálása jelentette. Az „összművészeti” produkció izgalmas, új feladatot jelent számára, annak ellenére is, hogy két esztendeje, Kaposvárott már alakította Hannát A bonviván Danilo szerepében Kálmán Pétert láthatja a közönség a július 15-i premieren és az azt követő három előadáson. A húsz éve csak operaszerepeket éneklő művész elárulta: élvezi a feladatot, különösen a csaknem három hete tartó próbák sorát, melyeken Bajor Imre és Haumann Péter tökélyre fejlesztenek egy-egy poént.
A Fogadalmi templom előtt már szinte kész a Jászai Mari-díjas Zeke Edit tervezte díszlet, melynek központi eleme az oldalára dőlt Eiffel-torony, amely legmagasabb pontja így is 12 méter magas.
A víg özvegy (Die lustige Witwe) Lehár Ferenc első nagy sikere volt, ez alapozta meg később nemzetközi hírnevét. A darab ősbemutatójára 1905. december 30-án került sor a bécsi Theater an der Wienben. A darab librettóját Victor Léon és Leo Stein írta Henri Meilhac 1861-es, Az attasé című vígjátéka alapján, a Dóm téren Mérei Adolf fordításában hangzik fel a háromfelvonásos nagyoperett.
