A hitoktatás bevezetése felháborító, a rendőr viszont ne foglalkozzon vele, hogy mit csinál tanítási időben a diák - vásárhelyi szülők, tanárok és diákok néhány véleménye az új Nemzeti alaptanterv változásairól.

(Fotó: VH archív)

Hónapok óta tudni lehet, hogy új Nemzeti alaptanterv alapján már a következő tanévben számos változást vezetnek be. Csak hogy a leglátványosabbakat említsük: mindennapos testnevelés, hit- és erkölcstan órák. Emellett szóba került az is, hogy a rendőrök bevihetnék az iskolába a lógós diákokat.

A Hódmezővásárhelyen már évek óta jól működő mindennapos testnevelés, az úszás mellett a vívással. Máshol már régóta beszélik, hogy több testnevelés óra kellene az iskolákba, mert a gyerekek kondíciója, egészségi állapota nem megfelelő, sokan elhízottak, illetve nincs kellőképpen levezetve az energiájuk. Úgy fest, ez a probléma már a 2012/2013-as tanévtől megoldódik, ősztől ugyanis az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon felmenő rendszerben bevezetik a mindennapos testnevelést.

"Én örülök neki, hogy több tesióra lesz, ilyenkor legalább mozoghatunk, és nem a tanulással kell foglalkozni. Olyan is van, hogy csak focizunk, vagy kosarazunk az órán, és ezt mindenki szereti" - mondja egy ötödik osztályba készülő diák.

A tanárok is egyetértenek azzal, hogy kell a testnevelés: a kicsiknek azért, hogy levezessék az energiájukat, a nagyobbaknak pedig a lustaság ellen. „Azt vettem észre, hogy a nagyok közül a legtöbben még arra a heti 2-3 testnevelésórára is húzták a szájukat, ami eddig volt. A legkülönbözőbb módokon próbálják meg kihúzni magukat az óra alól, egyszerűen azért, mert lusták mozogni, pedig sokukra láthatóan ráférne - jópár kamasz elhízott, amelyik pedig nem, annak is siralmas az erőnléte" - mondja egy testneveléstanár. Hozzátette, a kicsikkel könnyebb, ők örülnek, ha mozoghatnak, ráadásul több tornaórával könnyebb elérni náluk, hogy a többi órán figyeljenek.

A hit- és erkölcstan órák is kötelezőek lesznek, pontosabban csak az egyik, de csak 2013 őszétől. Ezen a téren már sokkal elutasítóbbak a szülők, a diákok, sőt, a tanárok is. "A hittant felháborítónak tartom, szerintem semmi keresnivalója az órarendben. Aki eddig azt akarta, hogy a gyereke tanuljon valamit a vallásáról, az megoldotta iskolán kívül, nem értem, hogy ez miért nem volt jó. Tudom, hogy nem lesz kötelező, és lehet erkölcstant választani helyette, de ezen az órán mit fognak tanulni a gyerekek? Nem vagyok benne biztos, hogy ennek semmi köze nem lesz a hittanhoz" - véli az említett szülő.

Mint mondta, ez is csak eggyel több "felesleges" tantárgyat jelent, az ilyen jellegű nevelés ugyanis szerinte nem az iskola dolga.

Volt olyan pedagógus, aki rögtön racionális oldalról közelített a témához: „Felmerül a kérdés, hogy egy kis vidéki falu iskolájában hány vallás közül válogathatnak majd a szülők? És ha még válogathatnak is: ha csak egy gyerek miatt kellene bármilyen vallású hitoktatást indítani, azt is megteszik? Mert ha nem, akkor az egésznek nincs értelme" - fogalmazott egy osztályfőnök.
Hódmezővásárhely egyik patinás általános iskolájában tanító pedagógus szerint nagyon jó lenne az erkölcstan, mert bizony etikából lenne mit tanítani, arról nem is beszélve, hogy naponta szembesül azzal, hogy nagyon sok gyereknél hiányzik a szülői ház által megalapozott ismeret.

Bár ez nem szerepel a NAT-ban, megkérdeztük az érintetteket arról is, hogy mi a véleményük Pintér Sándor belügyminiszter javaslatáról, miszerint az igazgatóhoz kísérhetné a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki "hitelt érdemlő igazolás nélkül" marad távol a tanítási órákról. A félreértések elkerülése végett pedig a köznevelés információs rendszeréből továbbítható lenne a rendőrségnek a diák néhány adata, hogy vitás esetben felvehessék a kapcsolatot a szülővel vagy az iskolával. Tanár, diák és szülő egyaránt elutasító a javaslattal kapcsolatban.
A tanár szerint rengeteg hátulütője van a dolognak. "Mi van, ha a szülő elfelejt papírt írni a gyereknek? Igaz, lenne rá mód, hogy tisztázzák a helyzetet, de ez időbe telik, ami miatt a diák például elkéshet. Vagy mi van, ha nem érik el a szülőket? Sok probléma merülhetne fel ezzel a javaslattal kapcsolatban, elég egy apró dolog ahhoz, hogy ne legyen egyértelmű, hogy lóg-e a diák vagy nem" - mutatott rá az osztályfőnök.
A szülő azt mondja, nem normális, hogy tanítási napokon írásos engedély kell a gyerek minden iskolán kívüli mozdulatához. "Ha beteg a gyerek, és elküldöm egyedül az orvoshoz, papírt kell írnom arról, hogy a tudtommal megy iskolaidőben az orvosi rendelőbe, különben beviszi a rendőr az igazgatóhoz? Úgy gondolom, hogy nekem, mint szülőnek igazán meghagyhatnák azt a jogot, hogy eldönthessem, mikor engedem meg a gyerekemnek, hogy mást csináljon iskola helyett, ahogy azt is, hogy én ellenőrizzem, jár-e rendesen iskolába".

 
Egy középiskolás diák szerint így is elég könnyen kijátszható lenne a rendszer: mint mondta, bárki képes arra, hogy írjon magának egy "szülői" igazolást, ahogy orvosit is elég könnyű manapság szerezni. "Ráadásul szerintem nem sok esély van arra, hogy belebotlok egy rendőrbe, miközben lógok, nincs belőlük olyan sok" - teszi hozzá.
A legsummásabban egy szintén Vásárhelyen tanító pedagógus fogalmazott: „Ne félelemből járjon iskolába a gyerek!”