A pontgyűjtés a finisben!. Hétfőn 538 diák kezdi meg Hódmezővásárhelyen a szóbeli érettségit. Közülük 366-an szakközépiskolába, 172-en pedig gimnáziumba jártak.
Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése - szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással elsősorban a magán- és a vidéki főiskolák járnak rosszul.
Államilag támogatott képzéseken 880, költségtérítésesen 3720 diák – 2011-ben ennyien jutottak be egyetemre, főiskolára 240 alatti pontszámmal az Oktatási Hivatal adatai szerint. Ezeknek a felvételizőknek idén még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni, szeptembertől ugyanis csak azok tanulhatnak felsőoktatási intézményben, akik a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 240 pontot összegyűjtenek.
Várhatóan 4000-4500 jelentkező szorul ki a felsőoktatásból emiatt – igaz, kérdés, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok egyáltalán felvételiznek-e idén egyetemre vagy főiskolára, a jelentkezők száma ugyanis 32 ezerrel esett vissza. Hasonló volt a forgatókönyv, amikor a 2010-es felvételin 160-ról 200-ra emelték a minimális ponthatárt, a szigorítás akkor körülbelül kétezer diák továbbtanulási terveit húzta keresztbe.
Az alsó ponthatár emelésével alighanem a magán- és a vidéki főiskolák járnak a legrosszabbul, a 2011-es felvételin ugyanis jó néhány államilag finanszírozott képzésre is be lehetett kerülni 240 alatti pontszámmal: a Nyíregyházi Főiskolán például a programtervező informatikus és a biológia, a Dunaújvárosi Főiskolán a mérnök informatikus és a gazdaságinformatikus alapszakon húzták meg 200-nál a ponthatárt.
Jelentősebb létszámcsökkenésre az önköltséges képzéseken lehet számítani, a kisebb főiskolákon tavaly szinte az összes fizetős szakon 200 volt a ponthatár – tovább rontja a helyzetet, hogy ezek az intézmények a BA- és BSc-szakok jelentős részéhez a tavalyinál sokkal kevesebb államilag finanszírozott helyet kaptak, több alapképzés állami támogatását pedig lenullázták, ahogy a magán- és az alapítványi intézmények sem kaptak ösztöndíjas helyeket.
Több ELTE-s és BME-s kutatás alapján ráadásul úgy tűnik, a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között gyenge az összefüggés: sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt produkálnak. Az emelt szintű érettségi hatása ezzel szemben jól érzékelhető: azok, akik többletpontjaikat azzal szerezték, hogy egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.
