A negyedik ipari forradalom és a gyors változások miatt egyre több kihívást hozó gazdasági élet állt a a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network Szeged Gazdasági Évnyitójának középpontjában.
A gazdasági önkormányzat szegedi székházában tartott eseményen a nyitóelőadásokat követően a megyei húzóágazatokban dolgozó vezetők is megosztották gondolataikat arról, hogyan is kell kinéznie egy modern és sikeres vállalkozásnak a következő években.
Egyértelműen a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások lehetnek a nyertesei az Ipar 4.0 néven emlegetett új ipari forradalomnak. Ez már jól látszik a német gazdaságban, ahol a vállalkozások ezt szem előtt tartva igyekeztek alkalmazkodni a változó körülményekhez – hangsúlyozta előadásában dr. Kőkuti Attila, a kamara ipari alelnöke. A kulcsszavak között van az alkalmazkodás és a rugalmasság, amelyeknek nem csak a cégekre, hanem a munkavállalókra is jellemzőnek kell lennie. A kamara egyik legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatásnak megfelelően kell reagálnia a változásokra, és flexibilis, jól konvertálható képességeket adjon az embereknek, akiknek ezentúl élethosszig tartó tanulásban kell gondolkodnia – emelte ki a gazdasági önkormányzat alelnöke, aki egyben a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság vezetője.
A második előadó Koszorú Lajos urbanista, Ybl-díjas építész volt, aki a városhálózatok fejlődéséről értekezett. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedek változásai globális átalakulást hozott a városhálózatok rendszerében, ami alól hazánk sem volt kivétel. A legnagyobb technológiai és ipari fejlődés Délkelet-Ázsiában volt, ott alakultak ki a leginkább egymásra épülő városhálózatok is, amelyek olyan Hong Konghoz hasonló, kívülről „káosznak” látszó szerkezeteket eredményeztek, ahol olyan kihívásokkal kell szembe nézni, mint az óriási népsűrűség, a munkaerő kérdése, vagy éppen az akár néhány 100 méterenként változó klimatikus viszonyok. A dinamika megfigyelhető Európában is, egyfajta európai „polip” van kialakulóban, amelyben új szempontok szerint alakulnak ki, és rendeződnek át olyan városhálózatok, amelyek gazdasági potenciálja rendkívül nagynak mondható. Hozzátette: Szegednek egyedülálló lehetőségei vannak, hiszen egy 2 milliós, határon átnyúló makroregionális városhálózat alakulhat ki megfelelő stratégiával, mivel olyan más régiós központok vannak a közelben, mint Temesvár, Arad, Újvidék és Belgrád. Ehhez azonban megfelelő közúti és vasúti infrastruktúrára lesz szükség, amiért a térség vezetőinek hatékonyan kell lobbizni.
A kamarai jövőkép csak a kiinduló pont ahhoz, hogy stratégiát lehessen megfogalmazni arra, hogyan lehet sikeres a megye gazdasága – kezdte előadását dr. Majó-Petri Zoltán, a CSMKIK Gazdaságfejlesztési Munkabizottságának elnöke. A gazdasági szakember szerint a cél egyebek mellett az, hogy a megye felzárkózzon, és növekedési pályára álljon, míg az itt termelt GDP elérje a magyar átlagot, valamint a térség termelékenysége a TOP5-be kerüljön. Ebben komoly szerepet játszhat az is, hogy a gazdasági szereplőknek működő gazdasági kapcsolatrendszere legyen a Szeged-Temesvár-Újvidék háromszögben. Kifejtette: a gazdasági önkormányzat a megyei hagyományokat, és a statisztikákat figyelembe véve a „több lábon állás” stratégiájára szavaz, amelynek a megyei húzóágazatoknak, és az abban tevékenykedő sok szereplős blokkok lehetnek az alappillérek. A húzóágazatok közé az élelmiszeripart, a kereskedelmet, az egészségipart, a programturizmust, a zöldgazdaságot, az IKT és technológiai szektort és a tudásipart sorolta a munkabizottság vezetője.
Végül a megyei húzóágazatok képviselőinek gondolatai következtek az iparágak jövőjéről. Elsőként Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatóját beszélt a vállalati stratégiatervezés jelentőségéről és a vállalati jövőképről. Őt prof. dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke követte, aki a gazdasági szféra és a felsőoktatás összefogása mellett az élethosszig tartó tanulás, a rugalmasság és a komplexitás fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően Szűts László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója az agrárium és élelmiszeripar jövőképéről tartott rövid előadása zárta a programot.
