Schmitt Pál szerint azt az autonómiaformát, amelyet a Vajdaság kapott “be lehet lakni”, nagyszerű lehetőséget ad az önmegvalósításra, és hatékony érdekképviseletet jelent.

A magyar köztársasági elnök a vajdasági magyarok helyzetéről folytatott kötetlen beszélgetést a délvidéki magyarság politikai vezetőivel a Szabadka melletti Palicson. Az ottani Kisvendéglőben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) díszebédet adott tiszteletére, és eközben a délvidéki magyarság helyzetéről folytattak eszmecserét.

Schmitt Pál újságíróknak elmondta, hogy a VMSZ vezetőit tájékoztatta csütörtöki belgrádi megbeszéléseiről, s ők jó néven vették, hogy minden egyes alkalommal szóba hozta a Vajdaságban élő mintegy 300 ezer magyar sorsának kérdését. Schmitt ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy jelenleg “jól állnak a csillagok” Szerbia és Magyarország kapcsolatait illetően, a vezetők mindkét országban “azonos gondolkodásúak”, s eltökéltek abban, hogy egymást segítik. Az államfő szerint a szerbiai vezetők egyfajta támaszt látnak Magyarországban, s arra számítanak, hogy elsősorban Budapest fogja segíteni őket európai integrációs törekvéseikben. Schmitt Pál közölte, hogy “ezt jó szívvel meg is ígérte” belgrádi tárgyalópartnereinek.

A második világháborúban történt atrocitásokat vizsgáló szerb-magyar akadémiai bizottság munkájával kapcsolatosan az államfő közölte: teljes egészében és őszintén fel kell tárni a mindkét oldalt ért súlyos sérelmeket. “Ha megvan a tiszta kép, ha tudunk mindent arról, ami történt, akkor jöhet el egy olyan pillanat, amikor a két államelnök, a két miniszterelnök egymás kezét megfogva fejet hajt, bocsánatot kér, és pontot tesz erre a fájdalmas fejezetre. Csak így kezdhetünk új történelmi fejezetet a két ország kapcsolatában” – mondta a köztársasági elnök.

A Vajdaság tartományi autonómiájával kapcsolatosan az államfő az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: Szerbiában már korábban is “megszokták” az autonómia e formáját. Schmitt Pál szerint azt az autonómiaformát, amelyet a Vajdaság kapott “be lehet lakni”, nagyszerű lehetőséget ad az önmegvalósításra, és hatékony érdekképviseletet jelent.

Az államfő Szabadkán felkereste a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumot, megtekintette a tanintézetet, találkozott az iskola tanáraival. Pénteki vajdasági útjának utolsó programja a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tett látogatás volt, ahol az államfő egyórás előadást tartott a Magyarok XXI. Fórumán, illetve meghallgatta a kari tanárok előadásait. Előtte Káich Katalin dékánasszony bemutatta tanintézetet a magyar államfőnek és kíséretének. Schmitt Pál megjegyezte, hogy Szabadkán mindenhol “valamiféle optimizmust, jó hangulatú bizakodást” érzett. Az Újvidéki Egyetem keretein belül működő magyar tanítóképzőt 2006. október 16-án nyitották meg. A karon 30-35 hallgató diplomázik évente.

A tanítóképzőn tett látogatásával Schmitt Pál befejezte kétnapos szerbiai, illetve vajdasági látogatását.