Rosszul járnak a 2013-as keretszámokkal a bölcsészszakokra és mesterképzésekre jelentkező felvételizők. Az erőforrás-minisztérium legfrissebb, az eduline birtokába került felsőoktatási tervezete alapján jövőre ezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel bölcsészképzésekre az egyetemek és főiskolák, de a mesterszakokra sem lesz könnyű bekerülni – 19 300 helyett csak 16 300 ösztöndíjas helyet hirdetnek meg.
Három év alatt harminc százalékkal vágná vissza a mesterképzések állami támogatását az erőforrás-minisztérium – derül ki a tárca felsőoktatási fejlesztéspolitikai előterjesztésének legfrissebb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatából. Míg a tervezet első, április elején kiszivárgott verziójában az szerepelt, hogy 2013-ban mindössze háromszázzal csökken majd az ösztöndíjasok száma az MA- és MSc-szakokon, a legújabb számítások alapján jövőre 19 300 helyett 16 300, két év múlva 18 700 helyett 15 500, három év múlva pedig 17 300 helyett 13 900 államilag finanszírozott férőhelyen osztozhatnak majd az egyetemek.
Jól járnak viszont a tanári szakokat indító felsőoktatási intézmények, az idei mesterképzéses keretszám hét-nyolc százalékát ugyanis a bolognai rendszer bevezetése előtti struktúrához visszatérő pedagógusképzésre csoportosította át az oktatási államtitkárság.
Az eduline-nak nyilatkozó rektorok azt mondták, egyre nehezebben tudják követni a keretszámokat érintő változásokat, naponta más-más számot hallanak. „Most úgy néz ki, hogy jövőre 16 ezer mesterszakos elsőéves lesz, de elképzelhető, hogy holnap már egy teljesen más létszámot mondanak majd, két nap múlva pedig egy harmadikat” – mondta az egyik budapesti egyetem vezetője.
Két hónap alatt kétféle keretszám
Hasonló a helyzet a bölcsészettudományi alapszakok keretszámaival is – a tervezet korábbi változatai alapján úgy tűnt, nem csökkenti tovább a bölcsészképzések állami támogatását a kormány, a legújabb verzió azonban ezres vágással számol, 2700 helyett csak 1700 ösztöndíjas helyet adnának az egyetemeknek és főiskoláknak.
Pedig a bölcsészkarokra idén sem lesz könnyű bejutni: a kormány 4210-ről 2700-ra csökkentette az állami ösztöndíjas helyek számát, ennek ellenére három bölcsészkar is bekerült a tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar közé. Az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara áll 6609 jelentkezővel, az ötödik a Károli Gáspár Református Egyetem BTK 4727, a kilencedik pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara 4435 felvételizővel.
Felsőoktatási szakképzés: növelték a létszámot
A felsőfokú szakképzések keretszámával kapcsolatban is meggondolta magát az oktatási államtitkárság: míg a tervezet korábbi verziói 2013-ra 4500, 2014-re 5000, 2015-re pedig 5500 állami ösztöndíjas helyet különített el, a legújabb változat alapján jövőre 5500, két év múlva 6000, 2015-ben pedig 6500 jelentkezőt vehetnek fel a képzésekre.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány 2013-tól kiveszi az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), és felsőoktatási programmá alakítja a felsőfokú szakképzést. A – felsőoktatási törvény elfogadásával felsőoktatási jelzőt kapott – képzést elvégző hallgatók ezután sem kapnak majd diplomát, de az államtitkárság azt ígéri, a tanterv jobban igazodik majd a munkaerőpiachoz, a végzősök például legalább féléves gyakorlaton vesznek majd részt.
Ami nem változott: lenullázzák a jogászképzést
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, 2013-tól megszüntetné a jogászképzés állami támogatását a kormány, jövőre egyetlen elsőéves sem tanulhatna ingyen az egyetemek jogi karain, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sem kapna állami ösztöndíjas helyeket.
A cikk megjelenése után Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, „még nincs döntés” a jogászképzés állami támogatásáról – igaz, a minisztériumi tervezet összes, szerkesztőségünk birtokába került változatában az áll, hogy 2013-tól egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem csoportosítanak erre a területre. Ráadásul nemcsak az osztatlan, vagyis ötéves jogászképzés, hanem a jogi-igazgatási alapszakok sem kapnak majd támogatást, ezeknek egy részét csak a januárban létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdetheti majd meg államilag finanszírozott formában.
Az oktatási államtitkár áprilisban – amikor a parlamentben a jogászképzésről kérdezték – azt is hozzátette, ha valaki felveszi a diákhitelt és jogászdiplomát szerez, átlag feletti fizetésre számíthat, „amelyből könnyedén ki tudja fizetni annak részleteit. Ha ez az elgondolás visszatartja a szegényeket, akkor itt valami logikai hiba van”.
