Április 16-a a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Azokra a honfitársainkra emlékezünk ezen a napon, akiket a nácizmus zászlaja alatt 64 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól.
1944-ben - az ország német megszállását követően - e napon kezdődött a hazai zsidóság igazi tragédiája. Megjelent a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidók vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. Megindult az északkelet-magyarországi és kárpátaljai zsidóság gettósítása.
A vásárhelyi zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor 1944. június 16-án elhurcoltak a városból 737 zsidó polgárt. Hódmezővásárhelyen ezerötszáz zsidó lakott, a városban a Beretzk Pál polgármester-helyettes által vezetett helyi közigazgatás ellenállása miatt nem jelöltek ki gettót.
A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, negyedük 24 évesnél fiatalabb volt, ezért is állít külön emléket a gyermekáldozatoknak a Holokauszt Múzeum.
Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő mai közleményében utalt arra, hogy a 20. századi magyar történelem egyik legfájdalmasabb eseményére, a vészkorszak több mint félmillió magyar áldozatára kell emlékeznünk ma. Mint írta, az emlékezés nem csupán erkölcsi kötelességünk, de soha nem szűnő felelősség az utókor, a felnövekvő generációk felé. Az áldozatok emlékét megőrizzük és nem felejtjük.
