A 2014-es adócsomag összességében az adórendszer szerkezetét tekintve lényegesen kisebb horderejű változásokat tartalmaz, mint a korábbi évek hasonló csomagjai, azonban a részletszabályozás tekintetében mégis 31 jogszabály fog módosulni jövő év elejétől.

Szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív „meglepetésként” értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be. A beterjesztett adócsomag egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíj-biztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre. A családi járulékkedvezmény megosztására is lesz lehetőség, ugyanakkor a családi járulékkedvezmény igénybe vétele kizárja a további személyi jövedelemadó kedvezmények igénybe vételét.

A személyi jövedelemadózás vonatkozásában számos kisebb változás található a csomagban, mint például a munkavállalói részvényjuttatási programot érintő adminisztrációs egyszerűsítés, vagy a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámításának újragondolása. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő eszköz formájában kapott béren kívüli-, illetve egyes meghatározott egyéb juttatások viszont csak abban az esetben esnek a korábbi kedvező adóztatás alá, amennyiben azok nem átruházhatóak vagy visszaválthatóak. Ez az intézkedés vélhetően a juttatási rendszerrel tapasztalt korábbi visszaéléseket kívánja visszaszorítani. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kis és középvállalkozásoknak, míg az utóbbi inkább a nagyobb, magyarországi gyártó- és fejlesztési kapacitással is rendelkező cégek lehet kedvező.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.


Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében igazi unikumot tartalmaz a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik.


Az illetéktörvény tervezett módosítása lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél. Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély. Ez a javaslat egy több éve létező bürokratikus problémát kezel.

További probléma kerülhet nyugvópontra az osztalék elengedése kapcsán: a javaslat szerint 2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetni e a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára. Ráadásul a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás is illetékmentes lesz. Ugyanígy mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja. Az intézkedés a gazdasági válság során nehéz helyzetbe került vállalkozások további terheit kívánja csökkenteni.


Az általános forgalmi adó tekintetében sem várhatóak forradalmi változások. Számos jogharmonizációs kötelezettséget érintő változáson túl várhatóan 2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése. A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást.


A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik. Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.

A jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre, vélik az általunk megkérdezett gazdasági szakemberek.