180 éve, 1837. december 24-én született a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház névadója, a mindenki által szeretett Sissi, a magyarok királynéja.
1880-tól a Serház-téren található uradalmi épületben működött a vásárhelyi kórház, melyben dr. Imre József 1885-ben két szobából álló önálló szemészeti osztályt nyitott. Eredményes munkásságának köszönhetően a város néhány évvel később 40 ágyas, a kornak megfelelően felszerelt szemkórházat építtetett. A körházat a meggyilkolt királyné emlékére nevezték el.
II. Miksa bajor herceg és a bajor királylány, Mária Ludovika lánya a müncheni udvartól távol nőtt fel. Hét testvéréhez hasonlóan Erzsébet is a konvenciókkal mit sem törődő, szabadságszerető és rendkívül érzékeny lánnyá fejlődött. Erzsébet természetétől fogva jószívű és igazságszerető volt.
Tizenöt éves volt, amikor anyja, aki Zsófia föhercegnő egyik nővére volt, öt is magával vitte a császár nyári rezidenciájába Bad Ischlbe. Nővérét, Helénát szemelték ki az ifjú Ferenc József menyasszonyának. Ferenc József azonban fiatalabbik unokahúgába, Sziszibe lett szerelmes, s anyja kezdeti tiltakozása ellenére 1854. április 24-én este 7-kor tett örök fogadalmat az Ágostonrendi templomban.
Erzsébet két kislány után 1858. augusztus 21-én világra hozta a régóta várt trónörököst, Rudolfot. Házasságukban fellépő nehézségek miatt hosszabb szünet után 1868. április 22-én jött világra a negyedik gyermek, Mária Valéria, akit magyar gyermeknek neveztek, nemcsak azért, mert Erzsébet kívánságára a budai várban született meg, hanem mert magyarul is oktatták. A Magyarországért lelkesedő császárné és királyné Mária Valériát kedvenc nemzetének szánta ajándékul. Pontosan tíz hónappal azután született, hogy férjét, Erzsébet nagy erőfeszítései árán, magyar királlyá koronázták.
Bécsi tartózkodásának elsö napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt. 1859-ben elhagyta a császárt, valamint két kisgyermekét, és Madeirára, Korfu szigetére, majd Velencébe utazott, hogy ott egyedül lehessen. 1861-ben tért vissza Bécsbe.
Férje iránta érzett vonzalmát kihasználva, az 1866-67-es magyar kiegyezés és az ezt követő budapesti koronázás alkalmával fellépett a magyarok érdekében. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Erzsébet vonzalma az egykori, 1848-as forradalmárhoz és későbbi magyar miniszterelnökhöz, Andrássy Gyula grófhoz egyik mozgatórugója volt e lépésének, amely meghatározta a dunai monarchia további sorsát. Magyarországon Erzsébet máig nagy tiszteletnek örvend.
A hatvanas években Erzsébet a világ legszebb uralkodónőjének számított. A hetvenes években a világ leghíresebb s minden bizonnyal legjobb női lovasa volt, amit azzal ért el, hogy évekig úgy edzett, mint egy élsportoló. A politikától a magyar koronázást követően - tulajdonképpen kényszerűségből - teljesen visszavonult. Amikor a köszvény lehetetlenné tette számára a lovaglást, általa oly nagyra becsült mestere, Heinrich Heine nyomdokain haladva költőként próbált hírnevet szerezni, még ha csak az utókor előtt is, mivel verseit - rendelkezése értelmében - csak a XX. században publikálták.
Ezek a kísérletek is mutatják, hogy nem mint császárné, hanem mint egyéniség akart érvényesülni. Ugyanakkor kifejezik, mennyire megvetette a monarchikus államformát, melyet idejétmúlt romhalmaznak tartott. A XIX. század individualizmusát a végletekig fokozta. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem akart tudomást venni, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar - szemében - kicsinyes nyüzsgésén. Erzsébet ugyanakkor nagyon művelt nő is volt. Nemcsak magyarul, de újgörögül is tökéletesen megtanult. Idős korában szinte az antik Görögország világában élt: Korfun építtetett egy kastélyt, melyet kedvenc hőse, Achilleus után Achilleionnak nevezett el.
Fiának 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága azonban olyan sokkhatással volt rá, hogy azután többé semmiféle becsvágyat nem mutatott már. Utolsó éveit vándorló mater dolorosaként állandóan feketébe öltözve, a bécsi udvartól távol, hosszú utazásokkal töltötte, főleg Görögországban időzött. Évtizedekig tartó fogyókúrái és az ehhez társuló mozgáskényszer, amely órákig tartó gyalogtúrákra késztették, a koplalás következtében fellépő ödémához, depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezettek.
Lucheni, az olasz anarchista, aki őt Genfben mint a gyűlölt monarchista elv képviselőjét, egy reszelővel agyonszúrta, egy az életbe már belefáradt asszonyra sújtott le, aki túlélte önmagát, s már csak a halálra vágyott.
Bécsben, a kapucinusok kriptájában nyugszik.
Miután 2013-ban átszervezések és összevonások történtek, az Erzsébet Kórház hivatalos neve Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ - Hódmezővásárhely-Makó vásárhelyi telephelye elnevezés lett.
A jócskán nyakatekert hivatalos név helyett a lakosság továbbra is az "emberibb" Erzsébet Kórház nevet használja.
