Felavatták az első világháborús 5. honvéd gyalogezred magyar katonáinak emléktábláját a lengyelországi Przemysl erődrendszerhez tartozó Borek erődnél pénteken.

A hódmezővásárhelyi katonák törzsalakulatának számító 5. (szegedi) honvéd gyalogezred az elsők között vonult a frontra, a szerbiai hadszíntérre. Az orosz fronton kitört harcok azonban haderő-átcsoportosítást igényelték, ezért már 1914 augusztusában átirányították az ezredet a keleti frontra. Többek között a lengyelországi Przemysl erődrendszer védelmét kapták feladatul. 1914. szeptember 16. és 1915. március 22. között az 5. honvéd gyalogezred katonái 160 napig harcoltak az ellenséges túlerő szorításában. A Hódmezővásárhelyről, Szegedről és környékükről besorozott honvédek 1914. december 15. és 18. között sikeres kitörést hajtottak végre Cisowa és Bircza között. A Paportenka magaslaton 1914. december 16-án aratott győzelmük az ezred emléknapjává vált.

A Szegedi Napló 1919-ben megjelent tudósítása szerint a "Nagy Háború" során a gyalogezred 8754 katonája járta meg a harctereket, közülük 185 tiszt és 972 honvéd elesett vagy eltűnt.

A hódmezővásárhelyi és a szegedi önkormányzat által állított emléktábla avatásán Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa úgy fogalmazott, "a katonák küzdelme és hősi halála nem volt hiábavaló, hisz ma is itt vagyunk. Lengyelként és magyarként maradtunk meg Közép-Európában, soha nem feledve évezredes barátságunkat".

A politikus hangsúlyozta, száz évvel az első világháború, majd az azt követő országcsonkítás után egyre erősödő nemzetként élünk Közép-Európában, történelmi kiegyezésben a visegrádi országokkal. Emelt fővel, büszkén tekinthetünk az európai jövőbe, ahol a töretlen és megbonthatatlan lengyel-magyar barátságnak kulcsszerep jut kontinensünkön.

Körmendy Adrienne Magyarország krakkói főkonzulja az ünnepségen elmondta, a lengyelek mindig is megőrizték az itt harcoló magyar katonák emlékét, abban a korszakban is, amikor ezt hivatalosan tiltották.