Kultúra, oktatásBudapest után Vásárhelyen lesz a nagyszabású kiállítás

2018. május 27., vasárnap
 
Budapest után Vásárhelyen lesz a nagyszabású kiállítás

Június 3-án 12 órakor nyílik a Tornyai János Múzeummal és Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal közös, Vásárhelyi művészélet 1900-1990 című kiállítása a közgyűjteményben.

 

 

 

 

 

 

Ez a kiállítás Budapesten a Várkert Bazárban volt látható február 8. és április 29 között – a tárlaton a vásárhelyi művészeti életet mutatták be. A kiállítás kurátorai: Nagy Imre és Marosvölgyi Gábor művészettörténészek voltak. (Erről ITT írtunk!)

 

A kiállítás - amely június elejétől már a vásárhelyi művészkedvelők számára a Tornyaiban is elérhető lesz - festményeket, szobrokat és grafikákat egyaránt felvonultató anyaga nem csak az alföldi festészet 19. század második felében kezdődő kibontakozását, a 20. század elején összeálló hódmezővásárhelyi művészcsoport prominens képviselőit (Tornyai János, Rudnay Gyula, Endre Béla, Pásztor János), a két világháború közötti vásárhelyi művészeti életet és a mártélyi művésztelep kialakulását mutatja be, hanem az 1954-től induló hódmezővásárhelyi tárlatok korszakát, a helyi művészeket (Kohán György, Kurucz D. István, Németh József, Szalay Ferenc) és a rendszeres kiállítókat (Barcsay Jenő, Tóth Menyhért) is, közel 100 évet felölelve, a 20. század kezdetétől egészen a rendszerváltás időszakáig.

 

A főként a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből válogatott, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a szentesi Koszta József Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és magángyűjtők anyagával kiegészített (a Tornyai János Múzeum összes termében) látható kiállítás július végéig látogatható.

 

A kiállítás kapcsán a város képzőművészeti életének néhány kulcsmozzanatát érdemes összefoglalni.

 

Hódmezővásárhely Szolnok és Kecskemét mellett az alföldi művészet harmadik legjelentősebb központja volt.  A friss, nyugat-európai irányzatokat ismerő és követő „neósok” Kecskeméten hoztak létre művésztelepet Iványi Grünwald Béla (1867–1940) vezetésével, a szolnoki művésztelepen alkotók között pedig a művészi irányzatok változatossága volt a jellemző.  Hódmezővásárhelyen Endre Béla jelenléte és művészeti szervező tevékenysége biztosította a képzőművészeti folytonosságot egészen 1928-ban bekövetkezett haláláig, de az itteni művészeti élet kibontakozásában komoly érdemei voltak a Párizsból hazatért fiatal Tornyai Jánosnak (1869–1936) is, aki olyan mestereket tudott maga köré gyűjteni, mint az említett Endre Béla (1870–1928) és Rudnay Gyula (1878–1957) festőművészek, valamint a szobrász Pásztor János (1881–1945).

A 20. század második felében Hódmezővásárhely kiemelten a művészeti élet fókuszába került. A második világháborút követően alapvetően átrendeződött a magyarországi képzőművészeti szcéna, a fővárostól távoli Hódmezővásárhelyen pedig némileg ki lehetett szabadulni a szocialista realizmus béklyójából. Nem véletlen, hogy a budapesti Képzőművészeti Főiskola akkori tanárai, a vásárhelyi születésű Kurucz D. István (1914–1996) festőművész és Szabó Iván (1913–1998) szobrászművész hallgatóikat nyári művésztelepre ide hozták. Ezzel – előzetes szándékuktól függetlenül – biztosították a hódmezővásárhelyi műhely szakmai utánpótlását, és megteremtették a Vásárhelyi Őszi Tárlatok képzőművészeti hátországát. Az 1954-es első Vásárhelyi Őszi Tárlat eredeti koncepciója szerint meghívásos kiállítás volt, mely bemutatkozási lehetőséget kívánt biztosítani a Vásárhelyen élő, a Vásárhelyről elszármazott és a nem itt élő, de a városban vagy Mártélyon rendszeresen alkotó művészeknek, de az évek soránVásárhelyen letelepedett művészek, mint Németh József vagy Szalay Ferenc baráti kapcsolataik révén az Őszi Tárlatokhoz vonzották Budapesten élő kollégáikat és nemzedéki társaikat is. A tárlatokon kiállítók köre az évek során fokozatosan kibővült, így kerülhet sor2018-ban immár 65.  alkalommal  Őszi Tárlat megrendezésére Vásárhelyen.

„Magyarországon a képzőművészet terén […] kristályosodási góc lett Hódmezővásárhely, ahol úgy látszik, egészséges, ép gyökerű hagyományok éltek. Innen indult ki képzőművészetünk ama szellemi áramlata, amelyet néha túlságosan dicsérően, olykor gúnyosan emlegetve — de egyre inkább számon tartva »vásárhelyi iskolának« neveznek. A három oszlopot, ami ezt az immár országos méretűvé nőtt épületet tartja — a vásárhelyi iskolát —, három művésznek köszönhetjük. Közülök csak az egyik vásárhelyi születésű, Kurucz Dezső István festőművész, az »alapító«. Szabó Iván szobrászművész a »telepítő« és Kohán György festőművész, a nagy magányos alkotó, nem itt született.“ – Galyasi Miklós a Tornyai János Múzeum egykori igazgatója, az Őszi Tárlatok kezdeményezője

 

 

 
 
VH
 

Olvassa el ezt is!

Fókuszban Hódmezővásárhely kerámiaművészete és kerámiaipara

Fókuszban Hódmezővásárhely...

A korábban a budapesti Vigadóban bemutatott tárlat reprezentatív válogatást nyújt az idén húsz...
Sok szállal kötődött Vásárhelyhez Nagygyörgy Sándor

Sok szállal kötődött Vásárhelyhez...

A festő- és fotóművész hagyatékából nyílt kiállítás Pörbölyön, a Gemenc...
 

És ezt már olvasta?

Még hatékonyabb lesz a hulladékkezelés
Még hatékonyabb lesz a hulladékkezelés Hódmezővásárhely 1,1 milliárd forintot nyert a komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére, hat új jármű, konténerek, kukák kerülnek a városba.
 
Vásárhelyi iskolások nyerték az Államkincstár értékes pályázatát
Vásárhelyi iskolások nyerték az Államkincstár értékes pályázatát Félszáz videófilmet készítettek a fiatalok a pályázatra, és a legkülönbözőbb élethelyzetek alapján irányították rá a figyelmet a megtakarítások fontosságára.
 
Vásárhelyen is fokozott figyelem
Vásárhelyen is fokozott figyelem A strasbourgi terrortámadással magyarázzák, hogy Hódmezővásárhely belvárosában katonai rendészeti egységek járőröznek mostantól.
 
Idén is lesz Erzsébet utalvány
Idén is lesz Erzsébet utalvány December 12-től megkezdték a hódmezővásárhelyi idős polgárok Erzsébet-utalványainak a kiküldését. Több mint hatezren várhatják a postást.
 
A hagyomány folytatódik
A hagyomány folytatódik a Balogh Imsi Sportaréna előcsarnokában a szokásos precíz szervezés mellett vehették át az előre összeállított dobozokat a vásárhelyi közfoglalkoztatottak.
 
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban
Klebelsberg Kuno feleségéről az Emlékpontban A huszadik század nagyformátumú kultuszminisztere, gróf Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életútját és tevékenységét mutatták be. Képekkel.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2018.49.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."