Nagygyörgy Sándor festő- és fotóművész hagyatékából nyílt kiállítás május 26-án, szombaton Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában.
A mintegy háromezer képet tartalmazó archívumból válogatott tárlaton több mint 200 fotón mutatják be az életmű sokszínűségét.
Nagygyörgy Sándor gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. 1951-ben érettségizett a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1951-1953 között a szegedi Pedagógiai Főiskola földrajz-rajz szakos diákja volt.
A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában szerzett festőművészi diplomát 1959-ben. 1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészként tevékenykedett, 1977-től haláláig a Nimród vadászati magazin munkatársa, 1960-tól a Művészeti Alap tagja volt. 1978-79-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezetőjeként dolgozott, 1978-tól a Nimród Fotóklub elnöki, 1981-től a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöki tisztét is betöltötte.
Életművében jelentősek portréi, riport-, szocio- és épületfotói, de igazi elismerést és nemzetközi hírnevet természetfotóival szerzett. Hagyatékának másik részét 2016 óta a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi. (Erről cikkünk a lap alján olvasható!)
A művész özvegye, Nagygyörgy Sándorné a Gemenc Zrt. kezelésére bízta a nagyításokból, filmnegatívokból és diapozitívokból álló hagyatékrészt. Az archívumban éppúgy találhatók fotográfiák az afrikai szavannák állatvilágáról és a Bajkál-tó fókáiról, mint az Északi-középhegység muflonjairól vagy a világhírű gemenci gímszarvasokról. Jelentős dokumentumértékük van az erdő- és vadgazdálkodó embert megörökítő fényképfelvételeknek is.
A június 18-ig látható kiállításon nagyobb részt nagyított képeket, illetve tizenkét, digitalizált diáról készült, nagy méretű, színes fotót tárnak a közönség elé. A felvételek vaddisznókat, gímszarvasokat, tájakat, csendéleteket ábrázolnak, és szerepelnek a tárlaton Afrikában készült fotók is.
Nagygyörgy Sándor édesapja id. Nagygyörgy Sándor tabáni református lelkész volt. A család életéről, illetve Nagygyörgy Sándor hatalmas életművéről Szenti Csilla a Hódmezővásárhelyi Levéltár vezetőjének sok fotóval illusztrált tanulmányát olvassa el ITT!
Kapcsolódó cikkünk:
Örökül hagyott mártélyi hangulatok