KözéletVásárhelyi munkásőr lapozgató

2017. november 8., szerda
 

Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás történetéről beszélve nemcsak a hősök és áldozatok, hanem a rendszer fenntartóinak tevékenységét is vizsgálni kell – jelentette ki Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője a közgyűjtemény történészei által megírt Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1988 című kötet szerda esti bemutatóján.

 

 

 

 

 

 

Miklós Péter szerkesztésében jelent meg Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc történészek négyszázoldalas munkája, amely a közgyűjtemény egyéves kutatási projektjének eredményeit összegzi, a szervezet több mint három évtizedes történetét dolgozza fel.

 

Hódmezővásárhely az egyetlen város, amely tudományos igénnyel tárta fel a településen működött munkásőregység történetét. A kötetben számos név, adat, fotó és táblázat rögzíti a feltárt tényeket, azonban a szerzők nem ítélkeznek – helyettük a közölt dokumentumok adnak képet a Kádár éra hatalmi struktúrájáról – fogalmazott a kötet szerkesztője. Miklós Péter elmondta: a könyv teljes terjedelmében a hétvégétől elérhető az Emlékpont honlapján, ahonnan azt ingyenesen bárki letöltheti.

 

Az ötvenhatos forradalom után a forradalom vívmányai ellen jött létre a karhatalom, majd a munkásőrség – idézte fel Zeman Ferenc. A kötet társszerzője – aki a szervezet első két évtizedét vette górcső alá – szólt arról, hogy az akkoriban megyeszékhely Hódmezővásárhely országosan is a figyelem központjában volt, amikor a hithű kommunista katonatiszt, Bán László százados vezetésével létrejött a megyei karhatalmi-, majd munkásőr szervezet, amelyek között egyenes volt az átjárás.

 

Miután 56-ban a pufajkás egységek országszerte sortüzeket adtak le a fegyvertelen civilekre, Kádár János a lejáratódott szervezetek megszüntetéséről döntött. Azonban nem bízott sem a néphadseregben, sem a rendőrségben – amelyek a forradalom idején több helyen nem álltak a kommunisták mellé –, s egy politikailag elkötelezett fegyveres testület létrehozása volt a célja a munkásőrség megalakításakor.

A munkásőrök feladata volt a városban folytatott meneteléseikkel megfélemlíteni a lakosságot, míg a vásárhelyi egység különlegességének tekinthető a lovas szakasz, amely a tanyavilágban élőket tartotta figyelemmel, járőrözéssel fejtve ki nyomást a külterületek lakosaira.

 

Rossz fényt vetettek a szervezetre a „rendkívüli események”, amikor munkásőrök szolgálati fegyvereiket magánéleti helyzetek „rendezésére”, vagy éppen bűncselekmények elkövetésére használták, sőt Szegeden egy rendőrgyilkosság eszköze is volt egy munkásőr-pisztoly. Így 1963-tól nem vihették haza a maroklőfegyvereiket, ám e szabály érvényesülésére még két évet várni kellett.

A hatvanas évek konszolidációja a munkásőrséget is megérintette: az egykori ávósoktól és keményvonalas sztálinistáktól megszabadult a testület, s ekkor találtak rá a munkásőrségre egyre többen olyanok, akik karrierjüket építendő, a párt- vagy a gazdasági életben előre lépésük felgyorsulását várva öltötték magukra a szürke mundért.

 

Nagy Gyöngyi a munkásőrség 1969 és 1989 közötti történetét dolgozta fel. Mint elmondta: a hetvenes évektől „klubszerűen” működött a szervezet, amelynek soraiba beléptek a város vezetői, annak tagjai bekerültek a városi tanácsba, így egy kézbe került a város és a munkásőrség vezetése. Tóth Sándor vásárhelyi egységparancsnok a szervezet utolsó évtizedeiben számos elismerést gyűjtött be a szervezet számára a megalakulásának huszadik és huszonötödik évfordulója alkalmából és 1977-ben létrehozták az egység múzeumát is, hogy a fiatalok megismerjék elődeik tevékenységét.

 

A parancsok nyolcvanas években készített hangulatjelentései tanúsodnak az állománynak a politika történéseiről alkotott véleményéről. Hódmezővásárhelyen 1989. október 23-nak került sor a munkásőrség feloszlatására, amikor a honvédség egységei begyűjtötték a munkásőrségnél tárolt fegyvereket.

 

A négyszázoldalas kötet elkészítéséhez több mint háromszáz doboznyi, eddig fel nem dolgozott levéltári dokumentumot vizsgáltak át a kötet szerzői, akik a megyei napilap munkásőrséget érintő cikkeit is forrásként használták munkájuk elkészítéséhez - összegezte a kötettel kapcsolatos tudnivalókat az Emlékpont.

 

Az eddigi gyors áttekintés szerint, a nevek felsorolásában vannak hiányosságok, hiszen például nemrég éppen a facebookon keringett olyan vásárhelyi üzemi újság kópiája, amelyen fényképes illusztráció látható a kötetben nem szereplő munkásőrökről. 

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

Ki lesz a következő?

Ki lesz a következő?

Újabb rádióadó esett el a kaszinómogul, a Vajna-féle országos terjeszkedés csatájában. Szegeden egy egyházi fenntartású adót szerzett. A Rádió88 ellenállt.
Újabb fejlesztések a Bodrogi Baunál

Újabb fejlesztések a Bodrogi Baunál

Új üzemcsarnokot avatott a Bodrogi Bau Kft. Az egymilliárdos fejlesztés révén nyílászáró- és hőszigetelőanyagok készülnek a fejlesztés eredményeként.
Tűz volt a Nyár utcában

Tűz volt a Nyár utcában

Vásárhelyen a Nyár utcában tűz ütött ki egy 25 négyzetméteres épületben. A tűz a szomszédba is átterjedt.
Békéscsabán is folytatódott a sikerszéria

Békéscsabán is folytatódott a sikerszéria

Március 23-án este a Békéscsaba vendégeként lépett pályára a Vásárhelyi Kosársuli az NB I/B Zöld csoport alapszakaszának utolsó előtti, 25. fordulójában.
 

És ezt már olvasta?

A Föld kis vásárhelyi bajnokai
A Föld kis vásárhelyi bajnokai Az EON által a 'Föld bajnokai' címmel hirdetett pályázat egyik győztese a Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Oldalkosár utcai Tagintézménye.
 
A szakma kiváló tanulója döntő Vásárhelyen
A szakma kiváló tanulója döntő Vásárhelyen A 3 napos döntőt Dél Alföld egyik legjelentősebb agrárképző intézménye, a Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola rendezi.
 
Együtt megélt történelem - idősek és fiatalok bevonásával
Együtt megélt történelem - idősek és fiatalok bevonásával A személyes visszaemlékezések feltárására és megőrzésére indul kezdeményezés Hódmezővásárhelyen az oral-history, az elbeszélt történelem módszerével
 
A húsvéti nagyhét közepén járunk
A húsvéti nagyhét közepén járunk 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről Jeruzsálembe. Március 24-én, a Virágvasárnappal kezdődött a nagyhét.
 
Kampánystart
Kampánystart Bejelentette indulását a Helyi önkormányzati választásokon Kovács Pál. Programját 73 pontban foglalja össze.
 
Idén is remekeltek a Máté taekwondosok
Idén is remekeltek a Máté taekwondosok Mogyoród adott otthont a 2024-es Diákbajnokságnak, amelyen  27 egyesület 340 versenyzővel vett részt.
 
A húsvéti sonka titkai: így válassz, így vásárolj
A húsvéti sonka titkai: így válassz, így vásárolj Itt a húsvét, és itt a sonkaszezon is. Most megmutatjuk a legfontosabb vásárlási tudnivalókat. Öt perces olvasást megér, hogy nyugodt, "jóízű" legyen a Húsvét!