KözéletVásárhelyi munkásőr lapozgató

2017. november 8., szerda
 

Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás történetéről beszélve nemcsak a hősök és áldozatok, hanem a rendszer fenntartóinak tevékenységét is vizsgálni kell – jelentette ki Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője a közgyűjtemény történészei által megírt Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957–1988 című kötet szerda esti bemutatóján.

 

 

 

 

 

 

Miklós Péter szerkesztésében jelent meg Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc történészek négyszázoldalas munkája, amely a közgyűjtemény egyéves kutatási projektjének eredményeit összegzi, a szervezet több mint három évtizedes történetét dolgozza fel.

 

Hódmezővásárhely az egyetlen város, amely tudományos igénnyel tárta fel a településen működött munkásőregység történetét. A kötetben számos név, adat, fotó és táblázat rögzíti a feltárt tényeket, azonban a szerzők nem ítélkeznek – helyettük a közölt dokumentumok adnak képet a Kádár éra hatalmi struktúrájáról – fogalmazott a kötet szerkesztője. Miklós Péter elmondta: a könyv teljes terjedelmében a hétvégétől elérhető az Emlékpont honlapján, ahonnan azt ingyenesen bárki letöltheti.

 

Az ötvenhatos forradalom után a forradalom vívmányai ellen jött létre a karhatalom, majd a munkásőrség – idézte fel Zeman Ferenc. A kötet társszerzője – aki a szervezet első két évtizedét vette górcső alá – szólt arról, hogy az akkoriban megyeszékhely Hódmezővásárhely országosan is a figyelem központjában volt, amikor a hithű kommunista katonatiszt, Bán László százados vezetésével létrejött a megyei karhatalmi-, majd munkásőr szervezet, amelyek között egyenes volt az átjárás.

 

Miután 56-ban a pufajkás egységek országszerte sortüzeket adtak le a fegyvertelen civilekre, Kádár János a lejáratódott szervezetek megszüntetéséről döntött. Azonban nem bízott sem a néphadseregben, sem a rendőrségben – amelyek a forradalom idején több helyen nem álltak a kommunisták mellé –, s egy politikailag elkötelezett fegyveres testület létrehozása volt a célja a munkásőrség megalakításakor.

A munkásőrök feladata volt a városban folytatott meneteléseikkel megfélemlíteni a lakosságot, míg a vásárhelyi egység különlegességének tekinthető a lovas szakasz, amely a tanyavilágban élőket tartotta figyelemmel, járőrözéssel fejtve ki nyomást a külterületek lakosaira.

 

Rossz fényt vetettek a szervezetre a „rendkívüli események”, amikor munkásőrök szolgálati fegyvereiket magánéleti helyzetek „rendezésére”, vagy éppen bűncselekmények elkövetésére használták, sőt Szegeden egy rendőrgyilkosság eszköze is volt egy munkásőr-pisztoly. Így 1963-tól nem vihették haza a maroklőfegyvereiket, ám e szabály érvényesülésére még két évet várni kellett.

A hatvanas évek konszolidációja a munkásőrséget is megérintette: az egykori ávósoktól és keményvonalas sztálinistáktól megszabadult a testület, s ekkor találtak rá a munkásőrségre egyre többen olyanok, akik karrierjüket építendő, a párt- vagy a gazdasági életben előre lépésük felgyorsulását várva öltötték magukra a szürke mundért.

 

Nagy Gyöngyi a munkásőrség 1969 és 1989 közötti történetét dolgozta fel. Mint elmondta: a hetvenes évektől „klubszerűen” működött a szervezet, amelynek soraiba beléptek a város vezetői, annak tagjai bekerültek a városi tanácsba, így egy kézbe került a város és a munkásőrség vezetése. Tóth Sándor vásárhelyi egységparancsnok a szervezet utolsó évtizedeiben számos elismerést gyűjtött be a szervezet számára a megalakulásának huszadik és huszonötödik évfordulója alkalmából és 1977-ben létrehozták az egység múzeumát is, hogy a fiatalok megismerjék elődeik tevékenységét.

 

A parancsok nyolcvanas években készített hangulatjelentései tanúsodnak az állománynak a politika történéseiről alkotott véleményéről. Hódmezővásárhelyen 1989. október 23-nak került sor a munkásőrség feloszlatására, amikor a honvédség egységei begyűjtötték a munkásőrségnél tárolt fegyvereket.

 

A négyszázoldalas kötet elkészítéséhez több mint háromszáz doboznyi, eddig fel nem dolgozott levéltári dokumentumot vizsgáltak át a kötet szerzői, akik a megyei napilap munkásőrséget érintő cikkeit is forrásként használták munkájuk elkészítéséhez - összegezte a kötettel kapcsolatos tudnivalókat az Emlékpont.

 

Az eddigi gyors áttekintés szerint, a nevek felsorolásában vannak hiányosságok, hiszen például nemrég éppen a facebookon keringett olyan vásárhelyi üzemi újság kópiája, amelyen fényképes illusztráció látható a kötetben nem szereplő munkásőrökről. 

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

Ki lesz a következő?

Ki lesz a következő?

Újabb rádióadó esett el a kaszinómogul, a Vajna-féle országos terjeszkedés csatájában....
Újabb fejlesztések a Bodrogi Baunál

Újabb fejlesztések a Bodrogi Baunál

Új üzemcsarnokot avatott a Bodrogi Bau Kft. Az egymilliárdos fejlesztés révén nyílászáró-...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Egy nagy emberáldozatot követelő csata története
Egy nagy emberáldozatot követelő csata története Pintér István történelemtanár, amatőr történész mutatta be a tanulóknak az osztrák-magyar haderő által végrehajtott sikeres hadművelet történéseit. Képekkel!
 
Döntetlenre sikerült
Döntetlenre sikerült A HLKC előbb hazai pályán szenvedett nem várt, nagy-arányú vereséget, majd idegenben a mezőny egyik élcsapata ellen bravúros döntetlent ért el. 
 
Részvétnyilvánítások
Részvétnyilvánítások

Pártok, civilszervezetek, közéleti személyiségek részvétnyilvánításai, megemlékezései Almási István Hódmezővásárhely polgármesterének halálára.

(Folyamatosan frissül!)

 
Kutyás nyugdíjasok tovább élnek
Kutyás nyugdíjasok tovább élnek A háziállatok csökkentik a magányt, ami egyébként nagyban hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához és a demenciához. 
 
Elhunyt Almási István
Elhunyt Almási István Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata mély megrendüléssel tudatja, hogy Almási István polgármester életének 73. évében elhunyt.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.46.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.46.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Együttérzés a kis lila polip segítségével
Együttérzés a kis lila polip segítségével A Szabadság téri óvodásoknak a Koraszülöttek Világnapján idén is olyan foglalkozások voltak, amelyek az együttérzést tudatosították. Képekkel!