Gőzerővel dolgoznak a települések – beleértve Hódmezővásárhelyt is - az úgynevezett Településképi arculati kézikönyv összeállításán, azért, hogy ki ne csússzanak az október elsejei határidőből.

Fotó: VH archív

Kissé megkésettnek tűnik az augusztus 31-én a Városházán tartott fórum, amelyen  Szemerey Márta vázolta a kézikönyv lényegét. Az okleveles építészmérnök igazán jól ismeri Vásárhelyt, hiszen a tapasztalt szakember sok év óta résztvevője a Településfejlesztési Koncepciónak is.

Szemerey Márta a Településképi arculati kézikönyv fő elveinek bemutatása során Vásárhely egy-egy megőrizendő városrészi jellegzetességet is kiemelt. A fórumon az érdeklődők is hozzászólhattak, bár kétséges, hogy a szűkös határidő miatt a jó szándékú javaslataik kardinális kérdésekben változtatnak-e a már kialakult arculati kézikönyv iránymutatásain.  

A témában kevésbé tájékozott olvasóinknak érdemes tudnia, hogy az elmúlt években egyfajta szemléletváltás tapasztalható az építésügyben. Megszületett a Nemzeti Építészeti Politika, amely összefoglalja az építésüggyel kapcsolatos kardinális pontokat, az építészetpolitika alapvető célkitűzéseit, és legalapvetőbb feladata, hogy megalapozza az elkövetkező évtizedekben Magyarország építészeti irányelveit.

Ennek részeként az önkormányzatok kiemelt feladata településképi rendelet és az azt alátámasztó településképi arculati kézikönyv október elsejéig történő megalkotása.

Alapvető funkciója, hogy bemutatja a településképi jellemzőket, és így valójában a szemléletformáló eszköz szerepét tölti be az által, hogy feltárja és ismerteti a településrészek arculati jellemzőit. A cél, hogy kialakuljon az a fajta együttműködés az önkormányzat, a lakosság és a civil szervezetek között, aminek során valódi szakmai és társadalmi konszenzus áll majd a kézikönyv és a településképi rendeletek mögött. Ezt szolgálta a valószínű kissé megkésett fórum is a Városházán.