Az első néhány mérkőzés nem lesz sétagalopp, október 4-én vasárnap rögtön a Salgótarjánt fogadják a Hódtói Sportcsarnokban a kék-sárgák, majd a Békés és Debrecen következik.

Az idénykezdet előtt dr. Elek András elnök-edzőt kérdeztük a csapatról.

- Régóta nem hallani a csapatról. A tavalyi nagy sikereket hozó szezon után egészen más arcokat látni egy-egy edzésen... Mi történt a bajnokság vége óta?

- Június végéig tartottak a levezető edzések, majd augusztus 10-én kezdtük meg a felkészülést a 2015/16-os szezonra. A rájátszás végére nagyon elfogytunk, pontosan tíz felnőtt játékos maradt. Kukla Zsolt után Nyilas István is visszavonult, Rostás Gábor májusi motorbalesete után járni is alig tudott – nemhogy edzeni. Genalt és Kelemen Balázst elvesztettük az új légiós szabály miatt, ugyanis hiába magyar állampolgár Vejinovics és Kelemen – mostmár külföldinek számítanak. Egy nem magyarországi születésű játszhat, az pedig Szasa lesz, aki immár az 5. szezonját kezdte nálunk. Sajnos Grudára sem számíthatunk, ugyanis menyasszonya lett a “Miss Balaton 2015” – és a modellkarrier miatt Pestre költöztek.

- Kik az új arcok, és kikkel találkozhatunk a régiek közül?

- Senkit nem hívtunk, mégis jelentkezett 5 új kosaras is, akik tanulmányi okok miatt inkább a “B” csoportban akarnak játszani. Így szerencsére sikerült pótolni az elvesztett játékosainkat. Valamennyien nagyon jó spílerek, tehetséges, rendkívül ambiciózus fiatalemberek. Pavlovics Vuk a Szolnokból, Wirth Ádám, Varga Zalán és Kereszty Domos a Szedeákból igazolt hozzánk. Takács Gergely, akire edzőként is számítunk - Budapestről jött (Honvéd, TF). A csapat magja megmaradt: Vejinovics, Czibere, Rostás Imre, Vas, Mócsai és Varga Dani szorgalmasan dolgoznak – és ami fontos, gyorsan befogadták az új társakat.

- Nagyon sokan mozognak edzésen. Hogyan befolyásolja ez a munkát?

- Mivel mindenki itt van mind az öt edzésen, legtöbbször tényleg sokan vagyunk. Három fiatalt is felhoztunk a felnőtt keretbe. Horváth Martin és Kis Molnár Zoli beépítése fontos lehet, ahogy a békési Nagy Csabáé is (ő egyetemre jött Szegedre). Kelemen Balázsra és a szépen javuló Rostás Gáborra főleg az u23-ban számítunk, de ők is a felnőttekkel edzenek. Utasi Gábor és Czuprák László edzők óriási lelkesedéssel és nagy szakértelemmel tartja az edzéseket, így nem gond a 14-16 fős létszám.

- Sokan nem számítottak a tavalyi eredményekre. Mi most az elvárás?

- A Hepp Kupa ezüstéremre, a keleti bajnoki címre, majd a rájátszás utáni negyedik helyre senki sem számított – de megcsináltuk. A játékosok szerint az idei bajnoki szezonban sem végzünk sokkal hátrébb, bár rendkívül megerősödtek az ellenfelek – mi meg inkább gyengültünk. Véleményem szerint a keleti csoportban benne kellene lennünk az első négyben, a rájátszást meg majd meglátjuk. A kupa megjósolhatatlan, ugyanis nemcsak a sorsolástól függ, hanem attól is – hogy idegenben vagy itthon játszunk majd a jó csapatokkal.

- Titokban, de már játszottak néhány edzőmeccset. Hogyan mozogtak együtt a srácok?

- Kétszer játszottunk a vajdasági Bácska Topolyán, előbb 2 ponttal kikaptunk – majd 15-el nyertünk. A Szolnok u23-at idegenben vertük 32 ponttal. Fantasztikusan védekeztünk, és elképesztő iramot diktáltunk mindhárom meccsen. Alig volt hiba, még nekem is tetszett a játékunk. Nagyon hamar összeszoktak a fiúk, pedig alig telt el egy hónap.

- Bár még nem teljesen végleges a sorsolás, de a mostani helyzet szerint el lehetett volna képzelni könnyebb kezdést is. Salgótarján, a Békés és a Debrecen az első három lépcsőfok. Mindhárom gárda mumus volt tavaly. Mit tud róluk most, lehet-e egyáltalán tippelni?

- Felesleges találgatni, és nagyon nehéz is. Furcsa sorsolás volt, az szent igaz, de előbb vagy utóbb mindenkivel kell játszani valamikor. Hosszú a bajnokság, nem három meccsen múlik a szezon. Egyébként pedig meg akarjuk mindhármat nyerni!

Az előző idényben stabilan működött a Kosársuli a két főszponzorának köszönhetően. Mik a kilátások most?

- Sajnos nem tudtuk mostanáig pénzre váltani elképesztő tavaly sikereinket. Egyelőre nem tolonganak a szponzorok, de remélem, hogy alakul a helyzet – és a Város is fog segíteni.  Azért bizakodunk, mert az elmúlt 10 évben (2014-et kivéve) sem álltunk sokkal jobban kezdéskor – és mégis megoldottuk.