Karcagon, immár ötödik állomásán nyílt meg az Emlékpont vándorkiállítása, a Rákosi börtönei. Az ötvenes évek büntetés-végrehajtási intézeteit, a börtönök és internálótáborok világát megidéző tárlatot Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe szerda délután a Győrffy István Nagykun Múzeumban.
A Rákosi börtönei című tárlat 2014-ben nyílt meg Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban. A vándoroltatható kiállítás az elmúlt szűk két évben az ország számos pontján járt már, bemutatva a Rákosi Mátyás kommunista diktátor által fémjelzett korszakot. A múlt század ötvenes éveinek elejére politikai foglyokkal teltek meg az ország börtönei, internáló-, és kényszermunkatáborai.
Miklós Péter megnyitó beszédében áttekintette a kommunista terror időszakának politikai, társadalmi és börtönviszonyait, melyet a kényszervallatások, a zsúfoltság, az őrök kegyetlenkedései és a kilátástalanság jellemezte. A vásárhelyi intézményt vezető történész párhuzamba állította a szegedi Csillagbörtön ˝híres˝ politikai foglyainak, Rákosi Mátyásnak, Kádár Jánosnak és Szálasi Ferencnek ˝négy fal közötti˝ életkörülményeit előbbi zárkája egész nap nyitva állt és szabadon járkált írnoki helye és cellája között, sőt pártgyűléseket is tartott a kommunizmus ˝Ne csak őrizd, gyűlöld is!˝ világával.
Miklós Péter végezetül felhívta a figyelmet arra is, hogy az 1956-os forradalmat követően ismét politikai foglyokkal teltek meg a börtönök Magyarországon, valamint Kádár kicsinyességét jellemezvén elmondta, hogy a kommunista diktátor ˝utánanyúlt˝ az őt 1951-ben börtönbe juttató akkor már Szovjetunióbeli száműzetésben élő Rákosinak.
