Kultúra, oktatásOrszágos vetélkedő Wallenbergről az Emlékpontban

2017. október 19., csütörtök
 

A hódmezővásárhelyi Emlékpont, a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhely és a zsinagóga adott otthont a Wallenberg nyomán elnevezésű, középiskolások számára kiírt országos vetélkedő regionális fordulójának, amelyet a vásárhelyi közgyűjtemény a Raoul Wallenberg Egyesülettel közösen rendezett meg.

 

 

 

 

 

 

A vetélkedőre 2010 óta minden évben sor került Régen volt? Hol is volt? címen. Meghirdetésével a fő cél az, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, az ártatlanul üldözött és meggyilkolt magyar állampolgárok emléke fennmaradjon.

A vetélkedőre minden évben 3 fős csapatok, valamint felkészítő tanáraik jelentkezhetnek. Egy intézményből több csapat is jelentkezhet. A vetélkedőre a 9-12. évfolyamos tanulók jelentkezését várták.

Bár a vetélkedőre felkészüléshez Hódmezővásárhely különleges helyzetben van, hiszen az ismeretekhez hozzájárulhat az egyedülállóan kialakított és tartalmában gazdag Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhely mellett, az Emlékpont Múzeum is, egyik vásárhelyi középiskola sem nevezett be.

A vetélkedő regionális fordulóját viszont - nem véletlenül - éppen Hódmezővásárhelyen rendezték meg. A megmérettetésen hét csapat – közöttük három határon túli – mérte össze tudását a Raoul Wallenberg életéről és tevékenységéről, valamint a holokauszt és a magyar–zsidó együttélés témakörében szerzett ismereteiről.

A hódmezővásárhelyi Emlékpont, a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhely és a Zsinagóga adott otthont a Régen volt? Hol is volt? elnevezésű vetélkedőnek amelyet a vásárhelyi közgyűjtemény a Raoul Wallenberg Egyesülettel közösen rendezett meg. 

 

A vetélkedő jól illeszkedik abba a rendezvénysorozatba, amely a vidéki Magyarország zsidóságának életét mutatja be – mondta Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. Az intézményvezető fontosnak vélte, hogy a fiatalok a vetélkedő során olyan emberi értékek megjelenésével találkozzanak, mint a szabadság, vagy az emberi méltóság tisztelete.

 

A diákokat és a felkészítő tanárokat köszöntve Sebesi János, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke szerint a vetélkedősorozat célja – az egyesület névadója életútjának megismertetése mellett –, hogy a fiatalok megismerjék azt is, hogyan élt együtt a magyarság és a zsidóság a történelem folyamán.

 

A vetélkedőre a csapatok már az általuk készített kisfilmmel érkeztek, amelyben a környezetükben élőkkel rögzítettek beszélgetést a vetélkedő témájáról, s amelyeket közösen tekintettek meg. Ezt követően Urbancsok Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltárának főlevéltárosa játékmesteri irányítása mellett mobiltelefonos applikáció használatával adtak választ a csapatok a nekik feltett kérdésekre.

 

A vetélkedő délután a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen folytatódott, az itt vetített filmrészletek alapján kellett válaszolni a csapatoknak számukra feltett kérdésekre, majd forgószínpadszerűen több állomáson várták őket a feladatok. Ezek egyike volt a kiállításban megtalálható érintőképes terminál, amelynek segítségével a hódmezővásárhelyi zsidóság történetével kapcsolatos kérdéssorra kellett jó válaszokat adniuk.

 

Az indulók csapatok munkáját értékelő zsűriben helyet kapott az egyesület elnöke mellett Gasparics Judit, a budapesti Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola tanára, Gábor Veronika, a Raoul Wallenberg Egyesület tagja, Partl Alexandra Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője, valamint Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze.

 

A délutáni eredményhirdetésen első díjat vehetett át és a vetélkedő országos fordulójába jutottak a sarkadi Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium csapata.

 

A második helyen holtversenyben a nagyszalontai Elméleti Líceum két csapata végzett.

 

A negyedi hely Makóra került: a Návay Lajos Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium „Návay trió” csapatában Fehér Nikol Peggy, Riczó Dominik és Gera Ákos versenyzett, felkészítőjük Varga Gyöngyi tanárnő.

 

Az ötödik helyen a szerbiai Ada Műszaki Iskolájának csapata végzett, hatodik lett a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium csapata, a „Rebena”, míg a hetedik helyen iskolatársaik „Demos” nevet viselő csoportja végzett.

 

 

Olvassa el ezt is!

Miklós Péter tablókiállítása Szegeden

Miklós Péter tablókiállítása Szegeden

A hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetőjének 1956-os témájú...
Kirúgták a Délmagyarország sajtószakmai vezetőit

Kirúgták a Délmagyarország sajtószakmai...

A Délmagyarországnál szerda délelőtt egy értekezleten bejelentették, hogy távoznia kell a lap...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Az első fecskék
Az első fecskék A tulajdonos leadta a kulcsokat és átköltözött egy  kertes házba. A Csengettyű Közben 210 lakás van, 80-90 lakó jelezte, hogy élne a minőségi otthoncserével.
 
Beszámoló ülést tartott az Iparkamara
Beszámoló ülést tartott az Iparkamara A szakképzést kiemelt fontosságúnak tartja a város, ezért a Modern Városok Program keretében valamennyi intézményt felújítják, és bővítik az iskolák eszközparkját.
 
Hét éve hunyt el Olasz Sándor
Hét éve hunyt el Olasz Sándor 2011. február 21-én  meghalt Olasz Sándor, irodalomtörténész, kritikus, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője. A Hódmezővásárhelyen született tudós 2010-ben Pro Urbe kitüntetést kapott.
 
Égető Eszter találkozása mai diákokkal
Égető Eszter találkozása mai diákokkal Németh László Hódmezővásárhelyen töltött időszakára és a vásárhelyi élményeit is megjelenítő Égető Eszter című regényéről tartottak előadást. Képekkel.
 
Szegeden járt a Délmagyarország új tulajdonosa
Szegeden járt a Délmagyarország új tulajdonosa A látogatás időzítése talán nem véletlen, hiszen a választási kampány finisébe léptünk. Már  minden megyei lap kormányközeli vállalkozók kezébe került.
 
Lassabban terjed az influenza
Lassabban terjed az influenza A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 25%-a, 9%-uk pedig a 60 éven felüliek közül került ki. A 3-5 évesek körében volt a legmagasabb.
 
Polgármesteri csúcsforgalom a Városházán
Polgármesteri csúcsforgalom a Városházán A 47-es főút négysávosra bővítése Debrecen, Békéscsaba és Hódmezővásárhely számára komoly gazdasági lehetőséget teremt.