Kultúra, oktatásKonferencia a trianoni békediktátumról

2019. június 4., kedd
 
Konferencia a trianoni békediktátumról

Kilencvenkilenc éve június 4-én írták alá a történelmi magyar állam végét jelentő, az ország területét egyharmadára csökkentő trianoni békediktátumot, s 2010 óta ez a nap a nemzeti összetartozás napja is, jelképezve, hogy a világ bármely táján élő magyarság összetartozik, válasszák el bármilyen határok a nemzetrészeket. Ezen a napon rendezte meg tudományos tanácskozását Trianon és a történelmi emlékezet címmel a hódmezővásárhelyi Emlékpont.

 

 

 

 

 


A centenárium előestéjén fontos, hogy Trianonról, mint folyamatról beszéljünk, amely a Monarchia első világháborús vereségétől a magyarországi forradalmakon át a soproni népszavazás eredményeként a város visszatérésével záródó hároméves periódust jelenti – mondta el a konferenciát megnyitó Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója.

 

Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának vezetője „Trianon árvái”, az elcsatolt területekről Magyarországra menekülők sorsát bemutató előadásában kifejtette: a vagonokban érkezett családok jelentős része sokáig a rendező pályaudvarokon álló, alig fűthető vasúti szerelvényekben lakott, ahonnan többségük csak tömegszállásokra, vagy szükséglakásokba költözhetett. A magyar hatóságok idővel megállították a menekültek beáramlását, egyrészt az elhelyezés nehézsége miatt, másrészt a revízióban bízva annak biztosítására, hogy az elcsatolt részek ne maradjanak magyar lakosság nélkül.

 

A magyarországi irredenta kultuszt ismertető referátumában Zeidler Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Nagy Háború végétől 1945-ig tartó időszakot négy részre osztotta. Míg az állam 1918 és 1921 között igyekezett menteni a menthetőt, a közgondolkodásban jelszavak és köztéri megemlékezések formájában öltött testet Nagy-Magyarország megtartásának és visszaállításának gondolata. Az 1921 és 1927 közötti integrálódás csendesebb időszakát 1927-től, az olasz-magyar barátsági szerződés aláírásától bontakozott ki az irredenta kultusz a közoktatásban, a sajtóban, közterületek elnevezésében és köztéri szobrok és országzászlók felállításában, amely folyamat 1938-tól, a bécsi döntések eredményeként visszatérő területekre is kiterjedt.

 

A Horthy-korszakot szellemi szinten megalapozó székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár tevékenységét vette górcső alá előadásában Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete egyetemi docense. Az egyházi tevékenysége mellett közírói és politikusi munkásságot is végző püspök nézete szerint a magyarság igazi lélektana a kereszténység, s a Trianonhoz vezető hanyatlás okait az elmaradt földosztásban, a társadalom, s különösen a parasztság elszegényedésében, valamint a liberalizmus előretörésében látta.

 

A konferenciát záró előadást tartó Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, intézetigazgató-helyettes az első világháborút követő időszak deviáns jelenségeinek okait a négyéves világégés során szerzett mentális sérülésekben látta, míg a társadalom brutalizálódásának, az alkohol- és drogfüggőség és a bűnözés terjedésének magyarázata a kisebb településekről a nagyvárosokba érkezők és ott szerencséjüket meg nem találók frusztráltsága mellett a gazdaságilag érvényesülni vágyó sajtó morális pánikkeltése is volt.

 
 
VH-ATA
 

Olvassa el ezt is!

Lengyelországi kirándulás a nyelvtanulás jegyében

Lengyelországi kirándulás a nyelvtanulás...

A Németh László Gimnázium, Általános Iskolában tavaly óta lehetőségük van a...
Száz éve történt: román megszállás Hódmezővásárhelyen

Száz éve történt: román megszállás...

A megszállás idején történt Hódmezővásárhely történelmének legvéresebb...
 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2019.24.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2019.24.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Megemlékezés és könyvbemutató
Megemlékezés és könyvbemutató A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozataira emlékeztek a zsinagógában, majd a zsinagóga melleti kiállítóhelyen mutatták be Nagy Gyöngyi, zsidó katonák sorsát ismertető könyvét.
 
470 vásárhelyi mártír emléknapja
470 vásárhelyi mártír emléknapja 1944-ben június 16-án hurcolták el a város 737 zsidó polgárát. A vásárhelyi zsinagóga órája a mai napig is azt az időpontot – tíz óra tíz percet – mutatja.
 
Vásárhelyi öklöző a magyar válogatottban
Vásárhelyi öklöző a magyar válogatottban Három Kovácsra lehet büszke Vásárhely. Nem rokonok, de a vezetéknevük azonos, és az a közös bennük, hogy a Boxing Gym Vásárhely fiatal ökölvívói.
 
Tűzgyújtási tilalom Csongrád Megyében
Tűzgyújtási tilalom Csongrád Megyében Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön.
 
Szűcs Róbert marad a felnőtt csapat vezetőedzője
Szűcs Róbert marad a felnőtt csapat vezetőedzője Az együttes a megyei I. osztályban folytathatja a küzdelmeket. A cél az lesz, hogy a helyi kötődésű és az utánpótlás tehetséges játékosai kapjanak lehetőséget.
 
Doktoranduszok az Emlékpontban
Doktoranduszok az Emlékpontban Az Emlékpontban negyedik alkalommal rendezték meg a PhD hallgatók és doktorjelöltek országos konferenciáját.