Jön az ingyenes személyi igazolvány és lakcímkártya, sőt, az új személyazonosító igazolvány is. Pár ezer forinttal nő a hazavitt fizetés az adócsökkenés miatt, jön az ingyen 10 millió a háromgyerekesek egy részének, olcsóbb lehet az új lakás és a sertéshús.

Ezernyi kisebb-nagyobb változást kell megtanulnunk. Félig újra kell tanulni az életünket befolyásoló jogszabályokat, annyi minden másképp van január elsejétől- írja a hvg.hu.

Egy kicsivel több pénz marad a bérből élők zsebében, ugyanis a fizetésből már nem 16, hanem 15 százaléknyi személyi jövedelemadót vonnak le. Egy átlagbért kereső esetén ez havonta durván 2500 forinttal több nettót jelent. Kétszer ennyit “hoz a konyhára” a kétgyerekeseknél a családi adó- és járulékkedvezmény bővítése: náluk gyerekenként a tavalyi 10 helyett már 12,5 ezer forintnyi kedvezmény jár, azaz havonta 5000 forinttal több pénze marad egy kétgyerekes párnak.

Mint arról a Vásárhelyi Hírekben december közepén írtunk, bruttó 105 ezer forintról 111 ezerre emelkedett a minimálbér összege, ami azt jelenti, hogy 2016-ban egy minimálbérre bejelentett dolgozó – a tavalyinál csaknem ötezer forinttal többet – 73 ezer 815 forintot vihet haza havonta (miközben a bére után befizetett munkaadói és munkavállalói közterhek összege 68 ezer forint körül lesz).

A garantált bérminimum is gyakorlatilag ugyanekkora mértékben emelkedett, értéke most bruttó 129 ezer forint.

A tanárokat első ízben nem érinti az emelés, mert korábban a bérüket már leválasztották a minimálbérről.

A felsőoktatási oktatók viszont kaptak karácsonyi ajándékot, ők három lépcsőben kapnak béremelést, 2016 januárjától 15 százalékkal nő a bruttó fizetésük, 2017-ben és 2018-ban pedig 5-5 százalékos emelésre számíthatnak. A rendvédelmi dolgozóknál is lesz átlagosan 5 százalékos béremelés – azt követően, hogy tavaly nyáron 15-30 százalékkal már nőtt a keresetük.

A nyugdíjak 2016-tól 1,6 százalékkal emelkednek, az intézkedés minden nyugdíjasra vonatkozik, tehát a hozzátartozói, a korhatár előtti ellátásokra, a szolgálati járandóságra, a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra és a baleseti járadékokra is. Ez az intézkedés így összességében 2,6 millió embert érint. A közel 108 ezer forintos átlagos nyugdíj csak 1725 forinttal lesz több jövőre, a boltban viszont ebből semmi sem látszik majd, mert az emelés mértéke megegyezik a várható (hivatalosan számolt) inflációval, vagyis ugyanannyival drágul minden, amennyivel több pénzt kap a nyugdíjas.

A valamivel több jövedelemből valamivel több sertéshúsra fog telni, ugyanis a sertés tőkehús áfája az eddigi 27-ről 5 százalékra csökkent. A boltban kapható comb, tarja, karaj – ha nem nyelnének le egyetlen fillért sem a termelők, feldolgozók, hentesek, boltosok az áfacsökkentésből – 17 százalékkal kerülhet kevesebbe, persze, aligha fogják ennyivel olcsóbban adni ezeket a húsokat a boltok. A belsőségek és a feldolgozott termékek (kolbász, szalámik, parizer, más felvágottak) maradnak a 27 százalékos áfakulcs alatt.

Még egy területen lesz elviselhető mértékű az áfa, az új lakásokat is csupán 5 százalékos áfával terhelten lehet adni-venni. (Aki maga építi a házat, lakást, az 5 millió forintig visszakaphatja a felhasznált anyagok utáni áfát.) A kedvezmény négy évig lesz érvényben. Mivel az áfacsökkentést az uniós szabályok szerint szociális rászorultsággal kellett indokolni (mert külön kéréssel ez ügyben nem fordultunk Brüsszelhez), a lakásoknál 150, a családi házaknál pedig 300 négyzetméterben határozták meg a felső határt.

A lakhelyváltáson gondolkodók fantáziáját a családi otthonteremtési kedvezmény, különösen annak 3 vagy még több gyereket vállaló párokra szabott része is megmozgathatja. Januártól 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és további 10 millió forint hitelt kaphatnak azok a családok, akik 10 éven belül három (vagy a meglévők mellé a harmadik) gyerek megszületését vállalják. Erről részletesen ITT olvashat!

Ezentúl literenként 700 forintos adójegyet kell vennie az állami adóhivataltól annak, aki pálinkát főzne. A szabályok betartását az önkormányzatok adórészlegei fogják ellenőrizni, és az önkormányzatoknál kell regisztráltatni a pálinkafőző berendezéseket.

Idén már úgy másfél millió embernek nem kell törődnie az adóbevallási cécóval. Az adóhivatal tőlük (azoktól, akik tavaly csak adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön jövedelmet, és nem érvényesít családi adó- vagy járulékkedvezményt – tehát leegyszerűsítve azok, akik csak bérből éltek, és nem vettek igénybe családi kedvezményt) átvállalja a bevallás elkészítését, ehhez egy bevallási nyilatkozatot kell csak kitölteniük a magánszemélyeknek. Aztán az ígéretek szerint jövőre már mindenki más adóbevallását is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el.

Jelentősen csökken a bankadó is. A kétsávos adónál a felső kulcsból enged sokat az állam, az eddigi 0,53 százalék helyett 0,24 százalék lesz az adómérték a 2009-es módosított mérlegfőösszeg alapján.

Az illetéktörvény módosítása révén jamuűr eésejétől ingyen van egy sor személyi és céges okmány, így a személyi igazolvány, lakcímkártya, az erkölcsi bizonyítvány.

Az ellopott igazolványok helyett is díjmentesen lehet másikat kapni. Eltűnik annak az eljárásnak a díja is, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul. Nem kell fizetni ezentúl az első alkalommal kiállított jogosítványért, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványáért sem.

Jelentős változás, hogy 2016. január elsejétől bevezetikaz új személyazonosító igazolványt, az eSZIG-et. Az elektronikus tároló elemet tartalmazó új okmány bevezetésével egyrészt közelebb kerülünk az elektronikus kormányzáshoz és az elektronikus ügyintézéshez, másrészt így nő az okmány biztonsága.

Ingyenes nem lesz ugyan, de kevesebbe kerül az örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog költsége is.

Könnyebb lesz a vállalkozásoknak is: illetékmentesen állítják ki a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás is.

Az adóhatósági igazolásokat is ingyenesen adják majd ki. A vállalkozásoknak a számviteli beszámolók közzétételéért nem kell a jövőben igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

Különösen az idősebbek  figyelmébe ajánlott, hogy alaposan megnehezítette a dolgát a kormány az árubemutatókra szakosodott cégeknek, a tavalyi szabálymódosítások után arra lehet számítani, hogy ez a fajta tevékenység háttérbe szorul, de legalábbis teljesen átalakul. Januártól ugyanis minden közvetlen értékesítéssel foglalkozó cég köteles ügyfélszolgálatot működtetni, azt elektronikusan és telefonon keresztül is elérhetővé tenni, és hetente legalább egy napon 20 óráig nyitva tartani, hogy lehessen nála személyesen ügyeket intézni. Emellett tilos az árubemutatón pénzügyi szolgáltatást – vagyis áruhitelt – nyújtani.

Ezzel alapvetően a vásárló kaphat időt átgondolni egy vásárlást, és nem fordulhat elő, hogy azonnal beleviszik egy számára vállalhatatlan helyzetbe. Szintén fontos változás, hogy a reklámtörvény már megtiltja az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámját. Ez azt jelenti, hogy ingyenes szolgáltatással nem lehet reklámozni az ilyen eseményeket. Az eddigi átverésekről többször is írt a Vásárhelyi Hírek. Egy részérői ITT olvashat!

A “gyed extra” néven ismertté vált törvény is változott, egy év helyett már a gyermek féléves korától igénybe vehető ez a juttatás, amelyet elsősorban arra találtak ki, hogy a szülő hamarabb visszatérhessen a munkaerőpiacra. A gyed extrát két éve vezették be, egy nemrég végzett felmérés szerint azonban a célját egyelőre aligha érte el, a gyermeknevelési ellátásra jogosult anyák háromnegyede a teljes folyósítási időszakot továbbra is otthon, a gyermekével akarja eltölteni.

Figyelniük kell a cégvezetőknek, 2016. január 1-től megbüntetik azt a céget, főnököt, aki trükközik a melósok fizetésével és szabadságával. Simán benézhet egy 20 milliós bírság, ha a szabadságra vonatkozó szabályokat megszegi a munkaadó. 10 millió azért, ha tesz a munkavédelmi előírásokra. Kiemelten ellenőrzik a munkabérre és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat is.