A Mártélyi Alkotóházban június 16-án tartották az évadnyitó ünnepséget, melynek dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft főigazgatója volt a házigazdája.
Hódmezővásárhely alkotó művészeinek egyik legnagyobb ihletforrása a Tisza – mondta el Dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere a találkozón. Nem véletlen tehát, hogy számos ismert festőművész és fotográfus kötődik e tájhoz, a vásárhelyi művészethez. Mindez a lendület Tornyai Jánosra vezethető vissza, a festőművész ugyanis 1893-ban az akkori törvényhatóságtól kapott forrást arra, hogy a kor modern művészetének otthonában, Párizsban alkothasson. Ott aztán dolgozhatott például Munkácsy Mihály műtermében is, visszatérve pedig a vásárhelyi alkotóművészet fellendítésén munkálkodott. Az alpolgármester kiemelte továbbá Kohán György festőművész, grafikus a városban betöltött megkerülhetetlen szerepét, de sajnálatosnak nevezte, hogy Hódmezővásárhely a művész 1968-as, korai halálát követően nem tudott élni a hagyaték adta lehetőséggel, így a művek Gyulára kerültek. Jelentős azonban, amit a város a Vásárhelyi Őszi Tárlat esetében tett: a Tornyai-plakett ugyanis ma már egymillió, a Rudnay Gyula-díj pedig félmillió forintos díjazással egészül ki, utóbbihoz kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémiával közösen ösztöndíjat is indítottak.
A Miért fontosak a művésztelepek? címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen Rományi László hódmezővásárhelyi iparművész kiemelte: az iparművészek is jelentősen bekapcsolódtak a város életébe. Azzal azonban, hogy a városban tönkrementek a tevékenységnek kibontakozási lehetőséget adó vállalkozások, a terület is nehéz helyzetbe került.
Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója sajnálatosnak nevezte, hogy a makrogazdasági folyamatok közepette kevesebb figyelem jutott a kultúrára, hiszen a kulturális élet nem tudta kiharcolni, hogy a támogatások elegendőek legyenek a művészet fenntartására. Éppen ezért fontos, hogy a művészvilág összefogva adjon hangot véleményének.
Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében, a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik. Sokan fordultak meg az alkotóházban, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot. A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, fürdőszobával és a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit – időjárástól függően – május közepétől október közepéig. Az épülethez hangulatos kert tartozik, ahol bográcsozásra is lehetőség nyílik.