A hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről, a szegregációról-integrációról, halmozottan hátrányos gyerekekről szóló szöveget is kaptak a diákok tegnap a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében.
Képünkön Tóthné Kecskeméti Katalin előadás közben 2013-ban, valamint a Hódmezővásárhelyi Modell szakkönyv (Fotó: VH archív)
A hódmezővásárhelyi tankerület volt vezetőjének beszámolója a helyi iskolai körzetek átszervezéséről és a halmozottan hátrányos helyzetű diákokról – ezt kellett elolvasniuk a diákoknak a középszintű történelemérettségi 12. feladatában.
Ennek hátteréről valószínű ma már kevesen tudnak. Hódmezővásárhelyen 2007-ben kezdődött meg az oktatás átszervezése, nagyrészt a gyermeklétszám csökkenése miatt. A gazdasági hatékonyság, az oktatás színvonalának javítása és az esélyegyenlőség megteremtése volt a legfőbb cél. A struktúraváltás olyannyira sikeres volt, hogy a program - amelynek mára komoly szakirodalma is van - az egész országban ismertté vált ’Vásárhelyi modell’ néven. Azóta több település és város mintaként tekint az oktatási koncepcióra.
A ’Vásárhelyi modell’ lebonyolításában, helyi és országos megismertetésében elévülhetetlen érdemei vannak Tóthné Kecskeméti Katalinnak, - a program első helyszíne - a Varga Tamás Általános Iskola egykori igazgatójának, aki akkoriban város tanügyi főtanácsadója volt.
A ’Vásárhelyi modell’ kommunikálását azután is folytatta, hogy 2012 novemberétől 32 éves pedagógusi pályát és 11 éves iskolaigazgatói posztot felcserélte a járási tankerületi vezetői tisztségre.
(2015-ben egy áprilisi közgyűlésen Lázár János országgyűlési képviselő hiányolta Tóthné Kecskeméti Katalint, és felajánlotta munkája feladását. Novemberben lemondott tisztségéről.)
Konferenciák során, valamint egy vastag tanulmánykötet révén az egész ország megismerte a programot, amely most érettségi tétel lett.
A ’Vásárhelyi modell’ alapelve, hogy egyetlen gyermek sem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést társadalmi és szociális helyzetéből adódóan. A XXI. század nagy kihívása, hogy megakadályozzák azokat a folyamatokat, amelyek egyes személyek, csoportok, közösségek társadalmi felzárkóztatásából való kirekesztődését jelentenék.
Ezt akkoriban (2010-ben) értékelte Soros György is, aki találkozott Lázár Jánossal is. A találkozót nemcsak azért szervezték meg, mert Soros akkoriban is elkötelezett volt a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása mellett, hanem mert a hódmezővásárhelyi integrációs program megvalósulásában komoly anyagi és szakmai segítséget nyújtott az által alapított Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund – REF). Az említett integrációs program pedig talán Lázár János polgármesterségének a legnagyobb sikere volt.