GazdaságDöbbenetes számok az uniós források zűrös felhasználásáról

2017. június 16., péntek
 
Döbbenetes számok az uniós források zűrös felhasználásáról

Több mint 270 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely ezek alapján nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Magyarország dobogós volt a tagállamok között, 13 üggyel. Azt a listát viszont magasan vezetjük, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta a hivatal.

 

 


Tavaly az OLAF összesen 272 ügyet zárt le, és ezekben 346 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az EU költségvetésébe - állt a szervezet éves jelentésében. A szervezet tavaly 219 új vizsgálatot is indított.

Giovanni Kessler, az uniós forrásokat érintő visszaélések felgöngyölítésével megbízott hivatal főigazgatója brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, tavaly elárasztották a szervezetet a bejelentések. A legtöbb vizsgálatot Romániában (21) folytatták le. Romániát Lengyelország követte szám szerint 16 vizsgálattal.

A harmadik helyezett Magyarországon 13 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Az nem derült ki a jelentésből, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a hivatal a Magyarország esetében lezárt 11 ügyben.

A dokumentumban azonban röviden kitértek a budapesti 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházására is, melynek ügyében tavaly lezárták a vizsgálatot. Azt írták, "számos rendkívül súlyos szabálytalanságra", illetve lehetséges csalásra és korrupcióra derítettek fényt. Az OLAF az ügyben az Európai Bizottságnak 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió euró visszafizettetését javasolta - állt a jelentésben.

 

Ennél is kirívóbb azonban, hogy hazánk esetében az OLAF az országnak szánt strukturális és mezőgazdasági források 4,16 százaléka esetében javasolt büntetést - ez messze a legmagasabb arány az egész EU-ban. A második helyezett Szlovákia esetében ez az arány 2,15 százalék, az uniós átlag pedig 0,43. Magyarországról 22 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2016-ban, ezek közül 20 a magánszektorból, kettő pedig a közszférából.

 

A magyar hatóságokkal szembeni bírálat az is, hogy Magyarországot még egy területen emeli ki a jelentés: a visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatoknál az OLAF négyszer magasabb kárt állapított meg, mint az itteni illetékesek. A legtöbb bejelentés Németországban és Romániában történt (35), a legkevesebb pedig Cipruson és Svédországban (1). A jelentésben a hivatal a legfontosabb tendenciákat is elemezte. Mint írták, a közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára, sok esetben transznacionális bűncselekményekről van szó, gyakori az a szereposztás, hogy az ajánlatkérő más tagállamokban működő vállalatokat bíz meg, amelyek a munkát szintén más országokban letelepedett cégeknek adják alvállalkozásba. Kiemelték emellett, hogy egyre népszerűbbek az uniós kutatási és foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalások, továbbá hogy a bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.

Az OLAF az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket jogosult vizsgálni, ám nyomozati jogköre nincs, legfeljebb javaslatot tehet a nemzeti hatóságoknak, illetve az Európai Bizottságnak arra, hogy az általa feltárt csalások miatt a kihelyezett pénzeket fizettesse vissza a kedvezményezettekkel. Az EU javaslata alapján hamarosan feláll egy valódi nyomozóhatóság, az Európai Ügyészség, ám több tagállam, köztük Magyarország ellenkezése miatt ez csak önkéntes alapon fog majd működni - természetesen hazánk nélkül. 

 

Az eredeti jelentés ITT olvasható!

 
 
VH-MTI
 

Olvassa el ezt is!

Mélygarázs használatért már mélyen a zsebbe kell nyúlni

Mélygarázs használatért már mélyen a...

A horribilis összegű EU-s támogatásból épült Hódi Pál utcai mélygarázsban volt hogy...
Teljes fordulat a büntetőperben

Teljes fordulat a büntetőperben

Megbilincselve szállt ki a rabszállítóból, így vezették a bíróságra...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Nem hozott szerencsét a hazai pálya
Nem hozott szerencsét a hazai pálya A Kosársuli elleni összecsapás második félidejében megrázták magukat a sötét mezesek, és utána már nem engedték ki kezükből a meccset.
 
Idegenben lép pályára a HLKC
Idegenben lép pályára a HLKC Nem szabad hagyni, hogy akárcsak egy percre is vérszemet kapjon a Gyömrő, már a meccs elején dominálni kell, ehhez fegyelmezett és koncentrált játékra lesz szükség.
 
Kovács László: az emberek kiállásukkal őrizzék meg a település békéjét
Kovács László: az emberek kiállásukkal őrizzék meg a település békéjét A Fidesz-KDNP jelöltjét támogatja a hódmezővásárhelyi közgyűlés többsége a vasárnapi időközi polgármester-választáson.
 
Rendhagyó történelemóra az 50-es évek rémségeiről
Rendhagyó történelemóra az 50-es évek rémségeiről A vásárhelyi kulákvilág bemutatásakor helytörténeti jelentőségű a Tárkány Szűcs és a székkutasi Füvesi család tagjainak tragikus története.  Képekkel.
 
Még várat magára a szakképzés reformjának pozitív hatása
Még várat magára a szakképzés reformjának pozitív hatása A Hódmezővásárhelyen működő vállalkozások fejlődéséhez jól képzett és megfelelő számú munkavállalóra van szükség. Közben lanyhul a szakmaszerzési készség.
 
Erős csapat érkezik Vásárhelyre
Erős csapat érkezik Vásárhelyre Több szempontból is érdekesnek ígérkezik a hazai Kosársuli mérkőzés. Például a vendég Veszprém kötelékében egy vásárhelyi kosaras is pattogtat. Interjú.
 
Súlyosbították a szándékosan karambolózó vásárhelyi férfi büntetését
Súlyosbították a szándékosan karambolózó vásárhelyi férfi büntetését Az ütközés akár halálos következménnyel járhatott volna, ami a vétlen autós lélekjelenléte és ütközést elhárító manővere következtében maradt el.