Hihetetlen, hogy egy ilyen polihisztor, mint Bánffy Miklós, milyen nehézségek árán kerül be a mai köztudatba, mondta Szebeni Zsuzsanna a Vásárhelyi Híreknek. Az 50-60-as években Illés Endre dilettánsnak kiáltotta ki és ez a ráragasztott negatív jelző csak lassan kopik, tette hozzá az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet történésze, a január 22-én Hódmezővásárhelyen nyíló kiállítás kurátora.
Fotók: VH
A Tornyai János Múzeum új kiállítása egy különleges személyiséget mutat be. Losonczi gróf Bánffy Miklós Kolozsváron született és Budapesten halt meg 1950. június 6-án. A 19. században ő volt az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja, az egyik legsokoldalúbb közéleti erdélyi magyar személyiség. Író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus és külügyminiszter.
„Valamennyi tevékenységében alkotott korszakosan maradandót, miközben utókora sehogyan sem tudta, mit kezdjen vele” - mondta Szebeni Zsuzsanna, akiről kijelenthető, ő a legavatottabb Bánffy életmű kutató és emlékének életben tartója.
Tegyük hozzá, évek óta tartó vitalitása és lelkesedése eredménye, hogy a mai világban Bánffy Miklós akár a kevés példaképeink egyike lehet.
Mint mondta, ezen munkálkodik és nagyon hálás, hogy a legalább 100 különféle kiállítási tárgyon keresztül bemutathatja a hódmezővásárhelyi közönségnek Bánffyt és korát.
A keddi sajtótájékoztatón láthattuk például a tárlat egyik érdekes darabját, a gróf jurátus díszkardját is (képünkön). Megtekinthető továbbá a Stróbl Alajos által Bánffyról készített bronzszobor. A kiállítás egyik színfoltját képezik a könyvillusztrátor Bánffynak az 1921-es génuai békekonferencián készített karikatúra-reprodukciói – vázolt fel néhány látnivalót röviden a kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna.
Bánffy Miklós 1916 végén kormánybiztosként rendezte meg IV. Károly király koronázási szertartását. A két világháború között meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyar irodalom fejlesztésében. Nemcsak az Erdélyi Helikon folyóirat főszerkesztője volt, hanem könyvillusztrátorként többek között Tamási Áron: Ábel a rengetegben első kiadása is az ő tollrajzaival jelent meg. Irodalmi főművének a három kötetes Erdélyi történet tekinthető.
A sokoldalú Bánffy műgyűjtő is volt, az apjától örökölt értékes gyűjteményt a második világháború kitörése előtt a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. Az Illúzió és tükröződés című kiállításon közel húsz, a Bánffy család tagjait, illetve a bonchidai kastélyt ábrázoló történelmi festmény és grafika is látható lesz a Tornyai János Múzeumban.
Élete során Bánffy Miklós mindig kapcsolatban állt a művészetekkel, zenét szerzett, festett, kosztümöket és díszleteket tervezett, színdarabokat írt és szépirodalmi tevékenységet folytatott. A Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, azaz közös főigazgatója lett. Az Operaház élén eltöltött több mint fél évtizede alatt az operairodalom nagy alkotásait tűzte műsorra, valamint ekkor mutatták be először Bartók műveit.
Január 22-én 17 órakor nyílik a magyar kultúrtörténet egyik kimagasló személyiségének, Bánffy Miklósnak emlékét idéző, izgalmas és kihagyhatatlan, hangulatos kiállítás. Egy olyan férfi életútja elevenedik meg, akit bármerre is sodorta a sors, mindenhol megállta a helyét.
A hódmezővásárhelyi kiállítás a folytatása a tavalyi évnek, amikor programsorozattal és éppen ezzel a vándorkiállítással tisztelgett az ország a száznegyven éve született polihisztor gróf Bánffy Miklós emléke előtt.
A kiállítás megtekinthető március 15-ig a Tornyai János Múzeum földszintjén és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ I. emeletén.