A német újraegyesítés 25. évfordulójához kapcsolódóan konferenciát rendez az Emlékpont és a Kodolányi János Főiskola október 9-én, pénteken 11 órai kezdettel a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.
A tanácskozás keretében a két intézmény közös kutatási és tudományos együttműködésről ír alá megállapodást.
A Magyar–német együttélés és kapcsolatrendszer a modernitásban alcímű konferencia nyitóelőadásán Vizi László Tamás a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese a német földrajzi és politikai tér történeti alakváltozásairól tart referátumot.
Marjanucz László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője a németek Magyarországra való betelepítésének történeti kérdéseit taglalja, míg a második világháborút követő német kitelepítésről Gulyás László és Miklós Péter történészek tartanak előadást. Előbbi felszólalás a közép- és kelet-európai németek elűzését, az Emlékpont vezetője a dél-alföldi németek kitelepítésének egyháztörténeti forrásait mutatja be.
Sallai János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára Magyarország a vasfüggöny lebontásában és a német újraegyesítésben játszott szerepét tárja a konferencia hallgatósága elé.
Huszonöt év jóban, rosszban címet viseli Kiszelly Zoltán, a Kodolányi János Főiskola docensének beszámolója, melyben az 1990 és 2015 közötti német-magyar kapcsolatokat ismerteti.
Zachar Péter Krisztián, a székesfehérvári felsőoktatási intézmény tanszékvezetője a német gazdasági kamarai modell rendszerváltoztatás utáni Magyarországra gyakorolt hatásáról beszél, Bencze Edit intézetvezető egy összehasonlító elemzésen ‑ az EU-alapító Németország és a 2004-ben csatlakozott Magyarország, mint új tagállam példáján ‑ keresztül mutatja be az uniós érdekérvényesítést és lobbi-tevékenységet.