Kultúra, oktatásA reformáció ünnepe – Luther Márton 95 tétele

2017. október 31., kedd
 
A reformáció ünnepe – Luther Márton 95 tétele
"Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya elnökletével.”  

 

 

 

 

 

 

Október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.

X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.

-1483-ban a németországi Eislebenben született.

-1501-től az erfurti egyetem bölcsészettudományi karán folytatta filozófiai és jogi tanulmányait.

Egy villámcsapás hatására belépett az Ágoston-rendbe, s itt teológiával foglalkozott.

-1507-ben pappá szentelték.

-1510 k. kolostora küldöttségével Rómában járt, s az itt látottak komoly hatással voltak későbbi fellépésében.

-1512-ben kinevezték a wittenbergi egyetemre a bibliai tudományok professzoraként. Itt került egyre közelebb magához a Bibliához.

-1517. október 31-én kitűzi a wittenbergi vártemplom kapujára a búcsúcédulákkal kapcsolatos nevezetes 95 tételét

-1518-ban tételei visszavonására akarta késztetni a pápai követ, de ezt megtagadta, s a pápához fordult. (Ekkor már III. (Bölcs) frigyes fejedelem pártfogása alatt állt.)

-1519-ben a Lipcsei Dispután Johannes Eck-kel szemben megvédte tanait, és elnyerte a "skolasztika radikális kritikusa" címet.

-1520-ban a pápa kiátkozással fenyegette meg, majd a wittenbergi vár kapujánál elégette nyilvánosan a kiátkozó pápai bullát és az egyházi törvénykönyvet.

-1520-ban megjelentette három tanulmányát: A Német nemzet keresztény nemességéhez című írásában elkerülhetetlennek tartja az egyház megújítását, mert a korabeli egyház távol áll az Újszövetség tanításától. A keresztény egyház babiloni fogságáról című írásában az egyház túlzott szervezeti jellegét emeli ki, s azt állítja, hogy az egyház foglya lett az evangélium. A hit általi igazulás magasztos írása A keresztény ember szabadsága.

-1521-ben kimondták rá a wormsi birodalmi átkot, de Frigyes Luthert Wartburg várába raboltatta el. Az itt töltött tíz hónap alatt röpiratokat írt, s hozzákezdett a Biblia lefordításához. (1522-re befejezte az Újszövetség fordítását és magyarázattal látta el, majd 1534-re pedig az Ószövetséggel is elkészült.)

Az anabaptisták zavargásai miatt elhagyta Wartburgot, visszatért Wittenbergbe, s a gyakorlatban is bevezette elveit.

Az 1520-as években egyházszervezéssel és a népoktatás fejlesztésével foglalkozott.

A német parasztháború idején a fejedelmekhez pártolt.

-1529-ben Marburgban nyilvános hitvitát rendeztek, melyen Zwinglivel 14 pontban   megegyeztek, de az úrvacsora kérdésében nem. Ezért a két irányzat különvált.

-1530: Az augsburgi birodalmi gyűlésen Melanchton képviselte Luthert, s itt fogadták el Luther instrukciói alapján az ágostai hitvallást.

-1531 nyarán kezdi lejegyezni Luther diákja, Konrad Cordatus az Asztali beszélgetéseket, melyeket más diákokkal együtt 1546-ig folyamatosan rögzítettek.

-1537-ben kiadja a schmalkaldeni cikkeket, melyben véglegesen kizárja annak lehetőségét, hogy a katolikus egyházzal megegyezzen.

-1546-ban Eislebenben hal meg.

 

 

Luther Márton 95 tétele

 

Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek

az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad

művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes

előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket

velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus

Krisztus nevében. Ámen.

 

  1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta,

     hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).

  2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására,

     azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével

     történik.

  3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert

     a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös

     mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.

  4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli

     vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek

     országába való bemenetelig.

  5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő

     bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az

     egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.

  6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal,

     hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont

     kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek

     semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.

  7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind

     alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.

  8. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok

     szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.

  9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa)

     a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a

     szükséghelyzetet.

 10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól

     egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a

     purgatóriumban.

 11. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti

     jóvátevő bűnhődést át lehet változatni purgatóriumbeli bűnhődésre,

     akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.

 12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás

     után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára

     tegyék a töredelem őszinte voltát.

 13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi

     szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól

     való feloldás.

 14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége

     szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél

     tökéletlenebb volt.

 15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a

     purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával

     határos.

 16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik

     egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.

 17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy

     mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.

 18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel,

     hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet

     kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).

 19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak

     és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben

     teljesen bizonyosak vagyunk.

 20. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen

     minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.

 21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa

     bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.

 22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit

     ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint

     teljesíteniük.

 23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen

     elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják

     meg, tehát igen kevesen.

 24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy

     hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés

     feloldását.

 25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma

     van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve

     gyülekezetében.

 26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem

     a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik),

     hanem közbenjáró könyörgés által.

 27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába

     dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.

 28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra

     nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának

     eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.

 29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy

     őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz

     (pápák) nem igényelték ezt.

 30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé

     a következmény: a teljes elengedés felől.

 31. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán

     elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.

 32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal

     biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.

 33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok

     az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék,

     amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.

 34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és)

     ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.

 35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket

     akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs

     szüksége töredelemre.

 36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek

     és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.

 37. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus

     és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki,

     búcsúcédula nélkül is.

 38. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem

     szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni

     elengedés kinyilvánítása.

 39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia

     a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.

 40. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú

     bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis

     esetenként.

 41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy

     a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.

 42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint

     a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az

     irgalmasság cselekedeteivel.

 43. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a

     szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút

     vásárol.

 44. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember,

     de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.

 45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és

     azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg,

     hanem Isten rosszallását.

 46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a

     fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák

     kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják

     búcsúkra.

 47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem

     parancsolat, hanem szabad döntés dolga.

 48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való

     részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni

     sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.

 49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor

     hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon

     ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.

 50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a

     búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig

     Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából

     és csontjából épüljön fel.

 51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna,

     kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is

     saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely

     búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.

 52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a

     búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.

 53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten

     igéjét más templomokban teljesen elnémítják.

 54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi

     vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.

 55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy

     haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor

     az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz

     díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.

 56. Az egyház kincse, amelyből a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve,

     és Krisztus nép is ismeri azt.

 57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok

     egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.

 58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok

     mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember

     számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a

     halált és a poklot.

 59. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények,

     de ő korának szokásos kifejezésével élt.

 60. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai

     (melyeket Krisztus érdeméért kapott).

 61. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott)

     esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.

 62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent

     evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből

     utolsókká tesz.

 63. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

 64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.

 65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak

     embereit halászták.

 66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait

     halásszák.

 67. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás,

     - valóban az, de a kereset szempontjából.

 68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához

     mérten a legeslegkisebb dolog.

 69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú

     hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,

 70. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.

 71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot

     érdemel,

 72. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és

     önfejűsége ellen.

 73. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben

     bármi módon csalást követnek el,

 74. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk

     ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.

 75. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják

     az embert, még ha valaki képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát)

     erőszakolta volna is meg.

 76. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség

     tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.

 77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet,

     ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.

 78. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is

     nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi

     ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.

 79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva

     felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.

 80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik

     tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.

 81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a

     tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a

     rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.

 82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges

     szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték

     közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter)

     bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen

     indíték erre?

 83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek

     a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik

     visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való

     imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?

 84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy

     megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy

     kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket

     nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?

 85. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és

     mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak.

     Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk

     engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?

 86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a

     dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt

     az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?

 87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes

     töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben)

     részesítésre?

 88. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a

     pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana

     elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?

 89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz

     által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat

     és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?

 90. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és

     nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát

     ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné

     tesszük.

 91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően

     hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel

     sem merülnének.

 92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének:

     "Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).

 93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus

     népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!

 94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen,

     halálon és poklon át is követni igyekezzenek,

 95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke

     biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

 

 Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely

                      a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

 

                                   S.D.G.

 

 

Olvassa el ezt is!

Hogy kedvet kapjon egy neki való szakmához

Hogy kedvet kapjon egy neki való szakmához

A Fekete Sas csütörtöki eseményére több mint 800 pályaválasztás előtt álló...
A legendák kegyes lovagkirálya

A legendák kegyes lovagkirálya

Ismét egy szép szoborral gazdagodott Hódmezővásárhely, Kenéz Heka Etelka élő lovag, költő,...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Egy nagy emberáldozatot követelő csata története
Egy nagy emberáldozatot követelő csata története Pintér István történelemtanár, amatőr történész mutatta be a tanulóknak az osztrák-magyar haderő által végrehajtott sikeres hadművelet történéseit. Képekkel!
 
Döntetlenre sikerült
Döntetlenre sikerült A HLKC előbb hazai pályán szenvedett nem várt, nagy-arányú vereséget, majd idegenben a mezőny egyik élcsapata ellen bravúros döntetlent ért el. 
 
Részvétnyilvánítások
Részvétnyilvánítások

Pártok, civilszervezetek, közéleti személyiségek részvétnyilvánításai, megemlékezései Almási István Hódmezővásárhely polgármesterének halálára.

(Folyamatosan frissül!)

 
Kutyás nyugdíjasok tovább élnek
Kutyás nyugdíjasok tovább élnek A háziállatok csökkentik a magányt, ami egyébként nagyban hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához és a demenciához. 
 
Elhunyt Almási István
Elhunyt Almási István Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata mély megrendüléssel tudatja, hogy Almási István polgármester életének 73. évében elhunyt.
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.46.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.46.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Együttérzés a kis lila polip segítségével
Együttérzés a kis lila polip segítségével A Szabadság téri óvodásoknak a Koraszülöttek Világnapján idén is olyan foglalkozások voltak, amelyek az együttérzést tudatosították. Képekkel!