Bolgár, német és román partnerintézményekkel közösen nyert pályázatot a Tornyai János Múzeum és Közművelési Központ kiállítóhelye, az Emlékpont. A programsorozat ezen a héten Vásárhelyen folytatódik.

Fotók: VH

Az Európai Unió által kiírt és finanszírozott Europe For Citizens program keretében az „Openness - Past Memory For A Future Open Society”, azaz ’Nyitottság – A múlt emlékei a jövő nyitott társadalmáért’ elnevezésű pályázat lényege, hogy a résztvevő négy ország összesen nyolc múzeuma, tudományos intézete megossza egymással tapasztalatait a kommunista diktatúra időszakának bemutatási lehetőségeiről, módszereiről és közös, látogatóbarát kiállítási módszereket dolgozzanak ki. Valamennyi ország a saját intézményeiben folyó tevékenységét is megosztja partnereivel.

A programsorozat jelenlegi szakaszában a három országból 23 –an érkeztek arra a háromnapos konferenciára, amely során a résztvevő szakemberek a hazai rendszerváltás előtti félévszázados múlt egy-egy politikatörténeti vonatkozásával ismerkedhetnek meg.

Mennyire érdekli a fiatalokat a szocializmus korszaka, kérdeztük a Vásárhelyen vendégeskedő bolgár történészektől (képünkön jobbra) . „Én magam ahhoz a generációhoz tartozom, akinek inkább a szülei, nagyszülei élték meg a kommunista időszakot. Ezért is fontos hogy megismerkedjünk azokkal az évtizedekkel” mondta Ileana Gancseva. A Vásárhelyi Hírek felvetésére, hogy a keleti blokk országai közül leginkább a Todor Zsivkov vezette Bulgária állt legközelebb a Kreml-hez, Violetta Petrova úgy reagált: akkor, azokban az időkben ezt ők nem tudták. „Nem lehet feketén-fehéren kijelenteni, hogy hatással volt ránk a Szovjetunió, egész egyszerűen azért, mert „ott lent” az emberek nem is tudhattak arról mi alapján hoztak döntéseket a kommunista párt vezetői” - fejtette ki Violetta Petrova. A bolgár történész delegáció harmadik tagja, Lora Doncseva hozzátette, „Ezért is fontos hogy feltárjuk a múlt történéseit, a mozgatórugókat és a fiatalokat megismertessük egy olyan letűnt korszakkal, amely évtizedeken át a fejünk felett hozott embermilliókat befolyásoló döntéseket.”

Idén áprilisban már volt egy találkozó Hódmezővásárhelyen. Akkor múzeumpedagógiai eszközökkel, előadásokkal, tanórákkal, kerekasztal-beszélgetéssel mutatták be az Emlékpont munkatársai az intézmény profilját és működését.  Szeptember 4-6. között a 23 külföldi történész a ’Hagyomány a kommunizmus célkeresztjében’ címet viselő konferencián a kommunizmus hazai történetének legfontosabb politikatörténeti vonatkozásaival ismerkedik. Az előadásokon többek között a kuláküldözésről, a Fehér Gárda ellenállási mozgalomról, a kádári Magyarország gazdasági és oktatási viszonyairól hallhatnak.