A február 20-án Szegeden kezdődött és 23-án vasárnap Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban zárult háromnapos tudományos tanácskozáson hazai és külföldi kutatók tartottak előadásokat a huszadik századi népirtásokról.
A holokauszt sorstragédiájának feldolgozásához szükség van az őszinte emlékezésre, a saját múltunkkal való szembenézésre, csak ezáltal remélhetjük, hogy sikerül valamit jóvátennünk a szörnyűségekből - jelentette ki Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára vasárnap Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban rendezett konferencián.
A politikus A XX. századi népirtások Európában és a keresztény-zsidó együttélés színterei ma című tudományos konferencia zárónapján úgy folytatta: ami ezen is túlmutat, az a közösségvállalás az egykori és a mostani üldözöttekkel, vannak ugyanis olyan bűnök, amelyeket csakis a jelenben és a jövőben lehet jóvátenni.
A haláltáborokban meggyilkoltakat nem támaszthatjuk föl, de kötelességünk a gyűlöletkeltés elutasítása, a kiállás az elesettekért, a megfélemlítettekért, az üldözöttekért, az aktív cselekvés – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Ébren kell tartani az emlékét, hogy a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, melyek egyszer már megtörténtek. A vészkorszak hiteles, kiegyensúlyozott bemutatásával is közelebb lehet jutni a Pilinszky János költő által megfogalmazott célhoz: "jóvátenni azt, ami megtörtént" - fejtette ki Latorcai Csaba.
A kormány több milliárd forintot fordított a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett emlékév projektjeire és további 1,8 milliárd forinttal segítette a civil szervezeteket könyvek, oktatási segédanyagok, filmek elkészítésében, kulturális rendezvények, megemlékezések szervezésében – tudatta a politikus.
A kormány foglalkozik a zsidó temetők megmentésével is. Ehhez jogi szempontból rendezni kell a temetők helyzetét és meg kell teremteni a munkálatok szervezeti kereteit is – közölte Latorcai Csaba.
A február 20-án Szegeden kezdődött és 23-án vasárnap Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban zárult háromnapos tudományos tanácskozáson hazai és külföldi kutatók tartottak előadásokat a huszadik századi népirtásokról. A konferencia zárónyilatkozata szerint az esemény legfőbb tanulsága, hogy Európában sok nemzet hordoz magában jogos sérelmeket, de egyetlen nép fájdalma, egyetlen ember halála sem helyezhető a másik elé. A zárónyilatkozat kiemeli: a nemzetek, államok, felekezetek közötti konfliktus soha többé nem torkollhat népirtásba, minden vitás kérdést a méltányosság, az egyéni és közösségi jogok, egymás szempontjainak kölcsönös figyelembevételével, az erőszak minden formájának elutasítása mellett lehetséges csak rendezni.