Kultúra, oktatásA forradalom nyomában - konferencia az Emlékpontban

2018. március 14., szerda
 

A forradalom nyomában. 1848/49 utóélete címmel rendezett tudományos konferenciát szerdán a hódmezővásárhelyi Emlékpont.

 

 

 

 

 

 

Miklós Péter intézményvezető köszöntőjében emlékeztetett: a forradalom és szabadságharc valamennyi politikai kurzus számára kívánatos értékeket hordoz, így 1945 után is megindult a forradalom kisajátítása.

 

Az intézményvezető emlékeztetett: a forradalom centenáriuma idején, 1948-ban volt a fordulat éve, a diktatúra kiépítésének időszaka, a „népi demokratikus forradalom” kora, amely sem népi, sem demokratikus, sem forradalom nem volt. A forradalom kapcsán felmerülő ellentmondások sorát szaporítja, hogy a forradalmat az orosz cári haderő verte le, miközben akkoriban ugyanannak az Oroszországnak a huszadik századi alakzata, a Szovjetunió tartotta megszállva Magyarországot. Ezt a megszállást a magyar kommunisták – élükön Rákosi Mátyással – mindezt felszabadulásnak nevezték.

 

Marjanucz László, a  Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a vásárhelyi negyvennyolcas és a függetlenségi hagyományt taglaló előadásában rámutatott, hogy a forradalom leverését követően – bár ez nem volt veszélytelen –, sokan őriztek Kossuth bankókat és az is megtörtént, hogy hagyományos, forradalmi viselet hordása miatt indítottak eljárást a 48-as hagyományok őrzői ellen. Az előadó szólt arról is, hogy Hódmezővásárhely díszpolgárává választotta Kossuth Lajost, akinek a megtisztelő címet a város delegációja vitte el a száműzetésbe.

 

Zakar Péter, a szegedi Gál Ferenc Főiskola professzora a Görgei-kérdés történetét bemutató előadásában számos forrást bemutatva igazolta, hogy Görgei Artúr kiváló képességű katonatiszt volt, s amikor a háromszoros, időnként négyszeres túlerővel szemben a fegyverletétel mellett döntött, őt hadászati szakmai szempontokból is igazolható módon a realitás vezette. Kossuth nem kitalálója, de népszerűsítője volt a Görgeit árulóként bemutató álláspontnak, amely jobban szolgálta politikai céljait, hiszen az árulás miatt elveszett forradalom újjáélesztéséhez könnyebb támogatókat lelni, mintsem egy túlerő miatt elbukott revolúcióhoz.

 

Ligeti Dávid, a fővárosi VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatárasa Görgei halála kapcsán elmondta: a tábornok két év híján száz évet élet, s halálát megelőző betegsége ismert volt a magyar közvélemény előtt. Holttestét a Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, ahonnan a Kerepesi úti temetőbe vezetett utolsó útja. Az előadó hangsúlyozta: a haláleset kapcsán leginkább pozitívan emlékeztek Görgeire, akit Tisza István miniszterelnök is pártfogásába vett, őt a magyar vitéz példaképének nevezve, aki oroszlánként harcolt, s amikor már a reménytelenséget látta, inkább magára vette a harag célpontját, de nem áldozta fel hiába katonáinak életét.

 

– A forradalom és szabadságharc megítélése más és más volt a magyar történelem különböző korszakaiban – jelentette ki Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. Mint kifejtette, 1919-ben a magyar népszabadság ünnepnapjaként emlékeztek az eseményekre, míg a Horthy-korszakban az akkorra elért függetlenség fénye sokat fakult annak ára, Trianon miatt. A pártállami időszakban, 1951-től nem volt szabad 1848-ról megemlékezni, hiszen a diktatúra elveivel nehezen fért össze a 12 pontból a sajtószabadság, vagy a függetlenség igénye, nem véletlenül lett ez az alapja az 1956-os forradalom követeléseinek.

 

Miklós Péter emlékeztetett: az 1848-as forradalom emléknapja a „felszabadulás” ünnepeként megjelölt április 4. és a tanácsköztársaság ünnepeként számon tartott március 21. mellett a „Forradalmi Ifjúsági Napok” közé került: nem munkaszüneti napként.

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

Három vásárhelyit is kitüntettek

Három vásárhelyit is kitüntettek

Március 15-e alkalmából a Miniszterelnökség szervezésében Magyar Érdemrend és Magyar...
Nemzeti ünnepünk elé - A 48-as Olvasókör

Nemzeti ünnepünk elé - A 48-as Olvasókör

Hódmezővásárhelyen a 48-as hagyományok legszívósabb őrzői a paraszti olvasóegyletek voltak. Általuk...
 

És ezt már olvasta?

Újabb szúnyogírtás lesz Vásárhelyen
Újabb szúnyogírtás lesz Vásárhelyen Idén már ötödik alkalommal segítenek a vásárhelyieket megszabadulni a szúnyogoktól. Kétszer az Önkormányzat finanszírozta, háromszor a Katasztrófavédelem.
 
Vásárhelyi nevezetességek a TV2-n
Vásárhelyi nevezetességek a TV2-n A stáb július 23-án járt Hódmezővásárhelyen. A helyi nevezetességeket Baranyai Antal segítségével ismerhetik meg.
 
Itt az új színházi évad a BFMK-ban
Itt az új színházi évad a BFMK-ban Színházi előadásokat két bérlet-sorozatban is kínálnak az ősszel kezdődő évadban. Újdonságként pedig a spirituális témák iránt érdeklődőknek ajánlanak előadássorozatot.
 
Jobblépés vagy ballépés
Jobblépés vagy ballépés Hamarosan táncra perdülhetnek az ápolók és a szociális munkások is, ugyanis Cser Ágnes Hódmezővásárhelyen új mozgalom indítását lengette be.
 
Rivaldafényben a nagyértékű tallérlelet
Rivaldafényben a nagyértékű tallérlelet A tengerparti fövenyen sokszor haszonnal kecsegtető foglalatosság a detektoros fémkeresés. Vásárhely határában ezzel a módszerrel nagy értékeket találtak. Képekkel.
 
A lőtéren ellenőrizték a rajok felkészültségi szintjét
A lőtéren ellenőrizték a rajok felkészültségi szintjét Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi bázisán megalakított Zászlóalj Harccsoport gyakorlatozott.
 
Útlevél ellenőrzéskor át akarta verni a határőrt
Útlevél ellenőrzéskor át akarta verni a határőrt Nem volt elég a honosítással kapott kettős állampolgárság, magyar útlevelet is akart szerezni, egészen fifikás módon. Börtön lett a vége.