1944-ben június 16-án elhurcolták a város 737 zsidó polgárát. A vásárhelyi zsinagóga órája a mai napig is azt az időpontot – tíz óra tíz percet – mutatja. A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, rájuk emlékeztek ma délelőtt a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen és a Zsinagógában.
Hetvenhárom éve ezen a napon kezdődött meg a hódmezővásárhelyi zsidóság deportálása – mondta el Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője.
A résztvevők elhelyezték az emlékezés mécseseit és köveit a zsinagóga előterében lévő jelképes sírnál és koszorút helyeztek el a vásárhelyi gettó megvalósítása ellen szavát felemelő Beretzk Pál, Vásárhely egykori polgármester-helyettesének emléktáblájánál is.
1944. június 16-án a város zsidóit a zsinagóga, az egykori zsidó iskola és a hitközségi székház környékére gyűjtötték össze, majd június 17-én indult meg a nyolcszáz ember deportálása először a szegedi téglagyár tranzitgettójába, ahonnan később az auschwitzi és lengyelországi megsemmisítő és haláltáborokba, illetve az ausztriai Strasshofban lévő lágerbe indultak a vagonok. Miklós Péter emlékeztetett: az ausztriai táborba kerültek jelentős része túlélte a Soát, azonban Auschwitzból csak kevesen térhettek haza, a vásárhelyi zsidóságból négyszázhetvenen estek áldozatul a holokausztnak.
Az eseményen részt vett és koszorúzott Kis Andrea és Vágó János önkormányzati képviselő, valamint hegedűn játszott Fülöp Henrietta, a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola művésztanára.
Most három éve, hogy helybéli zsidóság elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából fölavatták Nagy Attila szobrászművész és Rományi László iparművész Emlékezés-emlékeztetés című alkotását a hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében. Erről ITT olvashat!