Bulvár15 éve oldódott meg az 1918 július 16-i tragédia rejtélye

2017. július 17., hétfő
 
15 éve oldódott meg az 1918 július 16-i tragédia rejtélye

Az utolsó cári családot egy pincében kegyetlenül lemészárolták. Három hercegnőn nem fogott a golyó, őket puskatussal verték agyon a bolsevik hóhérok.

 

 

 

 

 

A nép sokáig bízott legalább a gyermekek megmenekülésében: a csaknem évszázados rejtélyt 1992-ben oldották meg, a kulcsszereplő II. Erzsébet brit királynő férje, Fülöp herceg volt.

 

A Romanov-ház, Oroszország utolsó uralkodócsaládja 1613-ban lépett trónra és több mint háromszáz évig tartó uralma alatt olyan személyeket adott az országnak, mint I. Nagy Péter, vagy I. Katalin cárnő. A bukás 1917-ben következett, II. Miklós cár uralma alatt: a forradalom alatt alakult ideiglenes kormány a cárt februárban lemondatta, őt és családját őrizetbe vette. Hónapokig tartották őket fogva Carszkoje Szelóban, de további sorsukról nem tudtak határozni. Terveik szerint Nagy-Britanniába szállították volna őket a cár unokatestvére, V. György udvarába, aki azonban nem fogadta be a rokonokat.
DNS-vizsgálatra kérték 1992-ben Fülöp herceget, II. Erzsébet brit királynő férjét, hogy kiderüljön: Anasztázia nagyhercegnő valóban túlélte-e családja kiirtását.


II. Miklós cárt, Alekszandra cárnét, öt gyermeküket, Máriát, Tatyjanát, Anasztáziát, Olgát és a trónörököst, Alekszejt, a család orvosát és egy-két, a balsorsban is velük tartó cselédet végül 1917 nyarán a nyugat-szibériai Tobolszkba költöztették. Az októberi forradalom azonban halálos ellenségeik, a bolsevikok markába kerültek. Javában folyt az orosz polgárháború, a vörösök ellen küzdő fehér gárdisták egyik fő törekvése volt a cár kiszabadítása, amíg nem késő.

Hirtelen a bolsevikok sem tudtak mit kezdeni a cári családdal, elsősorban az „ellenforradalmárok” elől igyekeztek őket elrejteni, így 1918 tavaszán az uráli Jekatyerinburgba hurcolták, egy mérnök birtokára, az Ipatyev-házba. Itt folyamatos őrizet alatt, de nyugodtan élhettek egészen addig, amíg a bolsevik vezetők nem döntöttek végleges sorsukról: a cári család akkor okozza a legkevesebb problémát a vörös hatalomnak, ha már nem él.

Az őrzésükre kirendelt osztag parancsnoka, Jakov Jurovszkij július 16-án éjjel leparancsolta a foglyokat a pincébe azzal az ürüggyel, hogy fényképet akarnak készíteni róluk. Itt azonban kihirdették, hogy a cári családot halálra ítélték, és azonnal el is dördült a sortűz. A zárt térben fojtogató puskaporszag és füst miatt kinyitották az ablakokat, majd feltehetően földbe gyökerezett a gyilkosok lába: az első sokkból felriadva három lány sikoltozva felült a padlón heverő véres testek között. Őket a fűzőjükbe bevarrt családi ékszerek megmentették a golyóktól. Mivel az ablakok nyitva voltak, a katonák feltehetően nem mertek „hangoskodni”, a hercegnőket puskatussal verték agyon.

A sortűz áldozata lett a család orvosa, szakácsa, lakája és a gyerekek nevelője is. Olga 23, Tatyjana 21, Mária 19, Anasztázia 17 és Alekszej 14 éves volt.


A holttesteket ezután lepedőbe csavarva teherautón vitték a város környéki erdőbe, ahol egy gödörbe dobták, savval lelocsolták és elégették őket. Feltehetően azonban a nyomok tökéletes összekuszálása okán két testet – mint később kiderült a trónörököst és Máriát – távolabb ástak el. Másnap a sajtó is beszámolt az eseményekről. II. Miklóst kivégezték, mivel az ellenforradalmi erők vészesen megközelítették Jekatyerinburgot, hogy kiszabadítsák a cárt és restaurálják az elnyomó hatalmat – írták a lapok, de a család lemészárlásáról egy szót sem ejtettek. A valóságban a felmentő sereg csak egy hónap múlva érték el a várost. A bolsevikok biztosra mentek, a cári család után a Romanov dinasztia még 17 tagját gyilkolták meg.

 

Az orosz közvélemény tehát úgy tudta, remélte, hogy csak a cár halt meg, ami számtalan pletyka, szóbeszéd alapja lett a későbbi évtizedekben. Egy variáció szerint például Marija hercegnő bensőséges kapcsolatot alakított ki egy őrrel, aki segített a lányoknak megszökni. A dühöngő diktatúra idején a nép egyre inkább hitte, hinni akarta, hogy a Romanovok nem haltak meg, hanem álnéven élnek valahol. Legalább a kis cárevics túlélte, aki ha üt az óra, visszatérhet. A család külföldön élő népes rokonsága sem tudott semmi biztosat, bár lassan megszokták a tucatszám felbukkanó kalandorokat, akik a cári család tagjainak hazudták magukat. Volt azonban egy eset, amellyel hosszú ideig nem tudtak mit kezdeni.


1920-ban egy személyazonossági iratok nélküli nőt vittek be egy berlini elmegyógyintézetbe, miután egy rendőr megakadályozta, hogy folyóba ugorva vessen véget életének. Az ismeretlen nő – valójában lengyel parasztlány, bizonyos Anna Anderson, eredeti nevén Franziska Schanzkowska – a klinikán „vallotta be”, hogy ő a halottnak hitt Anasztázia Nyikolajevna nagyhercegnő, II. Miklós cár és Alekszandra cárné legkisebb gyermeke. A koruk nagyjából megegyezett, ráadásul egy, a lábán lévő deformáció és fülének egyedi vonásai is Anasztaszijáé voltak. Ami azonban ennél is jobban meglepett mindenkit, hogy kimerítő részletességgel ismerte a család magánügyeit.

Sokan azonnal az elveszett hercegnőt ünnepelték benne, ám mások – az arisztokrata rokonság szinte egyöntetűen – soha nem ismerték el az azonosságot. Anna Anderson 1984 februárjában bekövetkezett haláláig kitartott álláspontja mellett, titkát a sírba vitte. Sőt, a helyzet még tovább bonyolódott, amikor 1991-ben Jekatyerinburg közelében az erdőben öt csontvázat találtak elásva, és négyről bebizonyosodott, hogy a cári család tagjaié.

A megoldásra 1992-ig várni kellett, amikor is egy DNS-vizsgálat tett pontot a rejtély végére. A tudósok Fülöp herceg, II. Erzsébet brit királynő férjétől vettek mintát, akinek édesanyja Anasztázia első fokú unokatestvére volt. Ezt összehasonlítva Anna Anderson DNS-ével lelepleződött a csalás: bár a legügyesebb dublőr volt, mégsem ő volt a hercegnő. Ezt később az Oroszországban talált maradványok alapján is megerősítették.

Továbbra is talány maradt azonban, hogy hol van hiányzó két csontváz: lehet, hogy Anasztázia és a trónörökös mégiscsak túlélte a vérengzést? 2007-ben derült ki, hogy nem. Szüleik maradványainak közelében ugyancsak egy sebtében ásott gödörbe temetve leltek rá Mária hercegnő és Alekszej herceg, trónörökös csontjaira.

A cári családot 1981-ben a külföldi orosz ortodox egyházak szent mártírokká nyilvánították, majd lemészárlásuk 80. évfordulóján, 1998. július 17-én újratemették őket a szentpétervári Szent Péter és Pál Székesegyházban. 2000-ben pedig az Orosz Ortodox Egyház szentté avatta az utolsó uralkodócsaládot, és hosszas huzavona után az orosz legfelsőbb bíróság II. Miklóst és családját jogtiprás áldozatának ismerte el és rehabilitálta.

 
 
Selmeczi Dorottya - VH
 

Olvassa el ezt is!

Szexről és lelki problémákról kérdeznek a kamaszok a neten

Szexről és lelki problémákról kérdeznek a...

Az intim témák, a szex és az önbizalomhiánnyal összefüggő lelki problémák azok a cikis...
A kézzel alkotás legnagyobb elismerése

A kézzel alkotás legnagyobb elismerése

Az elmúlt évek során a vásárhelyi alkotók közül többen is nyertek. A Kamara idén is...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Aggodalomra nincs ok
Aggodalomra nincs ok Több ezer vásárhelyit érint a Centrum-Kábel megszűnése. A céget a UPC vette meg, amely igen kedvező ajánlattal él, sőt 2 hónapig fizetni sem kell.
 
Kirúgták a Délmagyarország sajtószakmai vezetőit
Kirúgták a Délmagyarország sajtószakmai vezetőit A Délmagyarországnál szerda délelőtt egy értekezleten bejelentették, hogy távoznia kell a lap főszerkesztőjének és az helyettesének is.
 
Miklós Péter tablókiállítása Szegeden
Miklós Péter tablókiállítása Szegeden A hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetőjének 1956-os témájú kiállításán új könyvét is bemutatta. 
 
Ismét ledől az Iván szobor
Ismét ledől az Iván szobor Idén nem lesz koszorúzás, hanem azt szeretnék, ha egy-egy szál virággal emlékezik a város az 56-os áldozatokra. Fáklyás felvonulás, fényfestés.
 
A Hód Kupa Úszóverseny utóélete
A Hód Kupa Úszóverseny utóélete Shane Tusup a saját facebook oldalán méltatta a hódmezővásárhelyi rendezvényt, illetve leírta benyomásait. Az oldalnak közel 50 ezer követője van.
 
Történelemverseny az Emlékpontban
Történelemverseny az Emlékpontban Tavaly 60 diák, idén négy csapat 14 diák nevezett be a hódmezővásárhelyi Emlékpont 1956-os történelemversenyére. Képekkel!
 
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.41.hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2017.41.hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."